Hám János

Hám János (Gyöngyös, 1781. január 5. – Szatmárnémeti, 1857. december 30.) szatmári püspök, kinevezett esztergomi érsek.

Hám János
Született	1781. január 7. Gyöngyös
Elhunyt	1857. december 30. (76 évesen) Szatmárnémeti
Sírhely	Szatmárnémeti
Munkássága
Felekezet	római katolikus egyház
Hivatal	Szatmár püspöke
Hivatali idő	1827–1848
Elődje	Kovács Flórián
Utódja	ő maga 1849-től (1 év üresedés)
Hivatal	Esztergom érseke
Hivatali idő	1848–1849
Elődje	Kopácsy József
Utódja	Scitovszky János
Hivatal	Szatmár püspöke
Hivatali idő	1849–1857
Elődje	ő maga 1849-ig (1 év üresedés)
Utódja	Haas Mihály
Hám János a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Hám János témájú médiaállományokat.

Életpályája

Iskoláit szülővárosában, Rozsnyón és Egerben végezte. Ez utóbbi helyen belépett a papneveldébe. Mint ifjú áldozópap, a lelkipásztorkodás terén működött. Még csak 13 éve volt pap, amikor az egri káptalan kanonokává nevezték ki. 1828-ban szatmári püspökké szentelték. Szerény, mondhatni önmegtagadó életét egészen egyházmegyéjének szentelte. Szegény, fiatal egyházmegyéjének úgyszólván ő volt a második megalapítója. Szatmár városa is végtelen sokat köszönhetett neki. A szegényeknek ápolóintézetet, irgalmasrendi kórházat, tanítóképzőt építtetett. A székesegyházat, püspöki lakot kibővítette. Hatalmas apácakolostort emelt, konviktust, kálváriát létesített.

V. Ferdinánd király a titkos tanácsosi ranggal és a szentjobbi javadalmas apátsággal emelte tekintélyét, amikor pedig Kopácsy József halálával 1848-ban a hercegprímási szék megürült, 1848 júniusában esztergomi érsekké nevezte ki, de Hám állását mégsem foglalta el.

Amikor a császári csapatok elfoglalták Pestet, nyíltan szembefordult az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal, pásztorleveleiben az uralkodó iránti engedelmességre buzdította a lakosságot. A magyar kormány árulónak bélyegezte és zárolta birtokait. 1849 júliusában lemondott az érsekségről, és visszatért a szatmári püspökségbe, melyet haláláig vezetett.

Püspöki munkássága (a „városépítő” püspök)

Noha ő maga önmegtartóztató, szegény életet élt, püspöksége gazdagságot és virágzást jelentett Szatmárnémeti számára. A „városépítő” püspök munkássága máig hatóan meghatározta Szatmárnémeti városképét is (mindenekelőtt az óvárost, természetesen). Neki köszönhető a klasszicista stílusú szatmári székesegyház, ő építette a szép neobarokk püspöki palotát, az ő alkotása a püspöki konviktus, amely a második világháború előtt 160 fiúnak nyújtott otthont, de róla beszélnek azok a középületek, amelyek ma is a város ékességei.

Egyházépítő és szociális munkássága hasonlóan fontos és kiterjedt volt. Neki köszönhető a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjének megalapítása (szociális és tanító rendként), de ő telepítette le Szatmáron az Istenes Szent Jánosról elnevezett irgalmas rendű szerzeteseket, ő építette hatalmas zárdáikat, és ő vetette meg a ferences szerzetesek zárdájának alapját is. Ő létesítette a katolikus leányiskolát és nőnevelő intézetet, páratlan szociális érzékenységéhez hűen pedig elszánt támogatója volt a szegényeknek, de a kisiparosoknak, kereskedőknek is. Példamutatása máig hatóan kihat utódai munkásságára is.

Emlékezete

Muhi Sándor tusrajza a püspökről

Hám János püspököt az egyházmegye „második alapítójaként” tiszteli Szatmárnémeti katolikus közössége. Városépítő és – fejlesztő – tevékenysége folytán ugyanakkor tisztelete nem korlátozódik pusztán a katolikus közösségre. A hagyományosan protestáns többségű Szatmárnémetiben (ahol a magyarságon belül máig a reformátusok vannak többségben), hosszú ideje utca viseli a nevét (noha időről időre más utcát neveztek el, pontosabban át róla).
Noha a 48-as forradalommal szembeni felszólalásai és kiállása nem tette népszerűvé az összmagyarság szemében, Szatmárnémetiben és a szatmári egyházmegye egész területén (de tágabban Erdély egészében is) máig általános tisztelettel őrzik a nagy püspök emlékét. Számos intézmény, utca, rendezvény őrzi emlékét. Az ő nevét viseli:

• Szatmárnémeti római katolikus iskolaközpontja (Hám János Római Katolikus Iskolaközpont)
• A Hám János Napok című katolikus rendezvénysorozat (Szatmárnémeti)
• A Hám János utca Szatmárnémetiben (ma az egykori Bem utca viseli a püspök nevét)

Szatmárnémetiben köztéri szobra is van a püspöknek, az általa építtetett (illetve átalakíttatott) székesegyház előtt. Szobra van továbbá a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont aulájában, értékes portréját pedig a Meszlényi Gyula Egyházművészeti Gyűjteményben őrzik.

Galéria

• 
  Az általa építtetett (Hild József tervei alapján átalakíttatott) szatmárnémeti Urunk Mennybemenetele székesegyház
• 
  Az általa alapított Szatmári Irgalmas Nővérek zárdatemploma
• 
  Hám János szobra a szatmárnémeti székesegyház előtt
• 
  Hám János szobra Szatmárnémetiben
• 
  Hám János sírja a szatmárnémeti székesegyházban

Művei

• Szentbeszédeit diszes kiadásban Meszlényi Gyula, Szatmár püspöke adta ki: Hám János szentbeszédei (I–III. Szatmár, Pázmány Sajtó, 1894)
• Hám János emlékiratai (Bp., 1927)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Adriányi Gábor 2004: Hám János szatmári püspök felmagasztalása és megalázása. In: Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis II.

További információk

• Püspöki köszöntők a Hám János emléknapon
• Magyar konzervatívok – Hám János
• Hám János szatmári püspök 1827–1857; szerk. Bura László, Ilyés Csaba; s.n., Szatmárnémeti, 2007

Kapcsolódó szócikkek

• Kaplony

Előde: Kovács Flórián

Szatmári püspök 1827–1848

Utóda: ő maga 1849-től (1 év üresedés)

Előde: ő maga 1848-ig (1 év üresedés)

Szatmári püspök 1849–1857

Utóda: Haas Mihály