Főmenü megnyitása

Kopácsy József (Veszprém, 1775. május 30.Esztergom, 1847. szeptember 18.) székesfehérvári, veszprémi, majd esztergomi püspök, hercegprímás.

Kopácsy József
Kopácsy József hercegprímás esztergomi érsek.jpg
Életrajzi adatok
Született 1775. május 30.
Veszprém
Elhunyt 1847. szeptember 18. (72 évesen)
Esztergom
Sírhely esztergomi bazilika
Munkássága
Vallás kereszténység
Felekezet római katolikus egyház
Tisztség katolikus püspök

Hivatal pristinai címzetes püspök
Hivatali idő 1817-1822

Hivatal székesfehérvári püspök
Hivatali idő 1822-1827
Elődje Vurum József
Utódja Szutsits Pál Mátyás

Hivatal veszprémi püspök
Hivatali idő 1827-1841
Elődje Makay Antal
Utódja Zichy Domonkos

Hivatal esztergomi érsek
Hivatali idő 1838-1847
Felszentelés 1838. december 15.
Elődje Rudnay Sándor
Utódja Hám János
Kopácsy József aláírása
Kopácsy József címere

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Családja és koria pályafutásaSzerkesztés

Elszegényedett, birtoktalan kisnemesi családból származott. Édesapja Kopácsy Mihály, édesanyja nemes György Judit[1] voltak. Iskoláit Veszprémben kezdte plébánosa támogatásával, felsőbb teológiai tanulmányait azonban Pozsonyban az Emericanumban végezte. 1798. május 30-án Zircen szentelték pappá. 1799-től az egyházjog és egyháztörténelem tanáraként működött a veszprémi papneveldében. 1805-ben szentszéki bíró lett. 1806-ban veszprémi plébánossá és alesperessé nevezték ki, 1807-ben pedig veszprémi kanonoki címet kapott. 1809-ben a veszprémi szeminárium igazgatóhelyettese lett.

Káptalani követként jelent meg 1809-ben Esztergomban, Károly Ambrus hercegprímás, esztergomi érsek temetésén, ahol a megbízott szónok betegsége miatt ő mondta el a szentbeszédet. Ettől fogva elismert szónokként tekintettek rá. A káptalant képviselve vett részt az 1811–1812. évi országgyűlésen is.

Püspöki tevékenységeSzerkesztés

1817-ben a királyi tábla prelátusa, kevéssel ezután a Hétszemélyes Tábla közbirája és pristinai választott püspök lett. 1822-ben székesfehérvári püspök lett, öt évre rá 1827-ben pedig a veszprémi püspöki széket foglalja el. Veszprémi püspökként kánoni látogatást végzett a Balaton keleti részén 34 plébánián. Veszprémi püspökként koronázta meg Karolina Auguszta királynét Pozsonyban, I. Ferenc negyedik feleségét. 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. 1833-ban elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvezést. 1838-ban elkészíttette az egyházmegye térképét.

1838. december 15-étől esztergomi érsek és hercegprímás volt, ám három évig veszprémi székét is megtartotta.

Hercegprímási munkásságaSzerkesztés

Kopácsy érsek volt az első, aki az egyházmegyei körleveleket magyar nyelven szerkesztette. Sokat áldozott közcélokra, iskolák és nőnevelő zárdák alapítására. 1840-ben megbízza Hild Józsefet az esztergomi székesegyház áttervezésével. Ő alapította 1843-ban a nagyszombati társaskáptalant. Folytatta az esztergomi bazilika építését, melyre közel félmillió forintot költött. Esztergomban hajóhidat létesített. Halála után emlékére utcát neveztek el róla Esztergomban.

Irodalmi munkásságaSzerkesztés

Kiadta magyarul Claude Fleury egyháztörténész művét: A keresztények és izraeliták szokásairól és erényeiről (1801–1802). Azonfelül egyes munkák kiadását jelentős összegekkel segítette. Az ő költségén jelent meg Kézai Simon mester munkája a Gesta Hunnorum et Hungarorum és a Budai Krónika. Gyűjtötte és másoltatta a magyar egyház történetére vonatkozó okmányokat.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés