Kopácsy József

Kopácsy József (Veszprém, 1775. május 30. – Esztergom, 1847. szeptember 18.) székesfehérvári és veszprémi püspök, majd esztergomi érsek, hercegprímás.

Kopácsy József
Életrajzi adatok
Született	1775. május 30. Veszprém
Elhunyt	1847. szeptember 18. (72 évesen) Esztergom
Sírhely	esztergomi bazilika
Munkássága
Vallás	kereszténység
Felekezet	római katolikus egyház
Tisztség	székesfehérvári katolikus püspök veszprémi püspök esztergomi érsek magyar királyi főkancellár
Hivatal	pristinai címzetes püspök
Hivatali idő	1817-1822
Hivatal	székesfehérvári püspök
Hivatali idő	1822-1827
Elődje	Vurum József
Utódja	Szutsits Pál Mátyás
Hivatal	veszprémi püspök
Hivatali idő	1827-1841
Elődje	Makay Antal
Utódja	Zichy Domonkos
Hivatal	esztergomi érsek
Hivatali idő	1838-1847
Felszentelés	1838. december 15.
Elődje	Rudnay Sándor
Utódja	Hám János
Kopácsy József aláírása

Kopácsy József címere

Élete

Családja és pályafutásának kezdete

Elszegényedett, birtoktalan kisnemesi családból származott. Édesapja Kopácsy Mihály, édesanyja nemes György Judit volt. Iskoláit Veszprémben kezdte plébánosa támogatásával, felsőbb teológiai tanulmányait azonban Pozsonyban az Emericanumban végezte. 1798. május 30-án Zircen szentelték pappá. 1799-től az egyházjog és egyháztörténelem tanáraként működött a veszprémi papneveldében. 1805-ben szentszéki bíró lett. 1806-ban veszprémi plébánossá és alesperessé nevezték ki, 1807-ben pedig veszprémi kanonoki címet kapott. 1809-ben a veszprémi szeminárium igazgatóhelyettese lett.

Káptalani követként jelent meg 1809-ben Esztergomban, Károly Ambrus hercegprímás, esztergomi érsek temetésén, ahol a megbízott szónok betegsége miatt ő mondta el a szentbeszédet. Ettől fogva elismert szónokként tekintettek rá. A káptalant képviselve vett részt az 1811–1812. évi országgyűlésen is.

Püspöki tevékenysége

1817-ben a királyi tábla prelátusa, kevéssel ezután a Hétszemélyes Tábla közbírája és pristinai választott püspök lett. 1822-ben székesfehérvári püspök lett, öt évre rá 1827-ben pedig a veszprémi püspöki széket foglalja el. Veszprémi püspökként kánoni látogatást végzett a Balaton keleti részén 34 plébánián. Veszprémi püspökként koronázta meg Karolina Auguszta királynét Pozsonyban, I. Ferenc negyedik feleségét. 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. 1833-ban elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvezést. 1838-ban elkészíttette az egyházmegye térképét.

1838. december 15-étől esztergomi érsek és hercegprímás volt, ám három évig veszprémi székét is megtartotta.

Hercegprímási munkássága

Kopácsy érsek volt az első, aki az egyházmegyei körleveleket magyar nyelven szerkesztette. Sok pénzt fordított közcélokra, iskolák és nőnevelő zárdák alapítására. 1840-ben megbízza Hild Józsefet az esztergomi székesegyház áttervezésével. Ő alapította 1843-ban a nagyszombati társaskáptalant. Folytatta az esztergomi bazilika építését, melyre közel félmillió forintot költött. Esztergomban hajóhidat létesített. Halála után emlékére utcát neveztek el róla Esztergomban.

Irodalmi munkássága

Kiadta magyarul Claude Fleury egyháztörténész művét: A keresztények és izraeliták szokásairól és erényeiről (1801–1802). Azonfelül egyes munkák kiadását jelentős összegekkel segítette. Az ő költségén jelent meg Kézai Simon mester munkája a Gesta Hunnorum et Hungarorum és a Budai Krónika. Gyűjtötte és másoltatta a magyar egyház történetére vonatkozó okmányokat.

Források

• Magyar katolikus lexikon I–XV. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2010.  

További információk

• A Pallas nagy lexikona
• Székesfehérvári püspök

Kapcsolódó szócikkek

• Székesfehérvári püspökök listája
• Veszprémi püspökök listája
• Esztergomi érsekek listája

Előde: Vurum József

Székesfehérvári püspök 1821–1825

Utóda: Szutsits Pál Mátyás

Előde: Makay Antal

Veszprémi püspök 1825–1838

Utóda: Zichy Domonkos

Elődje: Rudnay Sándor

Esztergomi érsek 1838–1847

Utódja: Scitovszky János