Főmenü megnyitása

A bíróság elé állítás a büntetőeljárás egyik jogintézménye. Az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt, amely 2018. július 1-jével lép hatályba.[1]

Tartalomjegyzék

A magyar jogban 2018. július 1-jéigSzerkesztés

Az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított harminc napon belül állíthatja bíróság elé, ha

  • a bűncselekményre a törvény legfeljebb nyolcévi szabadságvesztés büntetést rendel,
  • az ügy megítélése egyszerű,
  • a bizonyítékok rendelkezésre állnak, és
  • a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte.

Ha a bíróság elé állítás fenti, első három pontjában pontjában meghatározott feltételei fennállnak, tettenérés esetén az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított harminc napon belül bíróság elé állítja.

A tettenérés akkor állapítható meg aggálytalanul, ha a terhelt szemtanú jelenlétében valósította meg a bűncselekmény törvényi tényállását. Tettenérésnek tekinthető az az eset is, amikor az elkövetőt üldözés során, illetőleg a helyszínről való távozás közben fogták el. A beismerés a bűncselekményt megvalósító tények előadását jelenti, de nem kell hogy szükségszerűen párosuljon a bűnösség elismerésével.

A vád előterjesztése után a bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a gyanúsított kihallgatásától a bíróság elé állításig több mint harminc nap telt el, a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel vagy a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre.

Ha az ügyész a vádlottat a nyomozó hatóság közreműködésével (vagy egyéb módon) a bíróság elé állítja, a védőt rövid úton megidézi, és biztosítja, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. Gondoskodik továbbá arról, hogy a tárgyaláson jelen legyenek, akiknek a részvétele kötelező, illetve jelen lehessenek, akiknek a részvétele nem kötelező. A bírósági tárgyaláson a védő részvétele kötelező.

A bíróság elé állítás előtt elrendelt személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés a bíróság elé állítás napján tartott tárgyalás befejezéséig tart. Ha a bíróság elé állítás feltételei fennállnak, az őrizetbe vétel bíróság elé állítás céljából is elrendelhető. Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ha a bíróság az iratokat az ügyészhez visszaküldi, az ügyész indítványára az általános szabályok szerint határoz a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedésekről.

Eltérések a rendes eljárástólSzerkesztés

Formálisan ugyan ebben az egyszerűsített eljárásban is van nyomozás, de a bíróság elé állításra rendelkezésre álló törvényi határidő a klasszikus nyomozás lefolytatását nem teszi lehetővé. Ha az ügyész úgy látja, hogy a bíróság elé állítás feltételei fennállnak, közli a gyanúsítottal, hogy milyen bűncselekmény miatt, milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé. Ez lényegében a vádirat, illetve vádindítvány kézbesítésének aktusát helyettesíti. Ha a gyanúsítottnak nincs védője, védőt rendel ki számára, és egyben gondoskodik arról, hogy a védő az ügyet megismerhesse és az őrizetben lévő gyanúsítottal a tárgyalás előtt beszélhessen.

A vádlottat és a tanút a tanács elnöke hallgatja ki. Nincs akadálya annak, hogy a bíróság által is felvehető hiányzó bizonyítékok miatt a bíró a tárgyalást elnapolja, ha azonban kutatni kell a bizonyítékokat, akkor az iratok ügyészhez történő visszaküldésének van helye.

A magyar jogban 2018. július 1-je utánSzerkesztés

Az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt, amely 2018. július 1-jével lép hatályba. A bíróság elé állítással kapcsolatos eljárás főbb szabályait az új törvény XCVIII. Fejezete (Eljárás bíróság elé állítás esetén)[2] tartalmazza.

ForrásokSzerkesztés

  • www.magyarorszag.hu
  • Be. 516. § - Be. 525. §
  • 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról [2018. július 1-jétől hatályos!]

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2017. évi XC. törvény 867. §
  2. 2017. évi XC. törvény 722. - 730. §§-ai