Bükkfavirágúak
A bükkfavirágúak vagy kupacsos termésűek[2] (Fagales) a valódi kétszikűek rosidae kládjába tartozó növényrend. Nevüket a bükk (Fagus) nemzetségről kapták. Mérsékelt övi erdőalkotó fáink és cserjéink jó része ebbe a rendbe tartozik.
Bükkfavirágúak | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Kora kréta - jelen | ||||||||||||||||
Európai bükk (Fagus sylvatica)
| ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Családok | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Bükkfavirágúak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkfavirágúak témájú kategóriát. |
Többnyire egylaki fák és cserjék tartoznak ide, változó állású levelekkel. Virágaik egyivarúak, a virágtakaró leegyszerűsödött vagy teljesen hiányzik. A virágok sűrű virágzatokba (barka, fejecske, füzér) csoportosulnak, többnyire a porzósok dúsabb, lecsüngő, a termősök ritkásabb, felálló barkákat alkotnak. Általában (de nem mindig) a szél porozza őket, ezért a nektáriumok hiányoznak belőlük. Alsó állású magházuk 2-3 termővé összenőtt termőlevelet tartalmaz (cönokarpikus), a maghéj (integumentum) egy- vagy kétrétegű lehet. A pollentömlő a mikropile helyett a köldöki részen (chalaza) hatol a magházba (chalazogámia). Termésük nem felnyíló.
Rendszerezés
szerkesztésA jelenleg ide sorolt családok a következők:
- Nyírfafélék (Betulaceae) – (Alnus, Betula, Carpinus, Corylus, Ostrya, Ostryopsis)
- Kazuárfafélék (Casuarinaceae) – (Allocasuarina, Casuarina, Ceuthostoma, Gymnostoma)
- Bükkfafélék (Fagaceae) – (Castanea, Castanopsis, Chrysolepis, Colombobalanus, Fagus, Lithocarpus, Notholithocarpus, Quercus)
- Diófafélék (Juglandaceae) – (Alfaroa, Carya, Cyclocarya, Engelhardia, Juglans, Oreomunnea, Platycarya, Pterocarya, Rhoiptelea)
- Viaszbokorfélék (Myricaceae) – (Canacomyrica, Comptonia, Myrica)
- Délibükkfélék (Nothofagaceae) – (Fuscospora, Lophozonia, Nothofagus, Trisyngyne)
- Ticodendraceae – (Ticodendron)
Régebbi szövegek, mint a Királyi Botanikus Kertek-féle lista (lásd a külső hivatkozásokat), ami a Cronquist-rendszert követte, csak négy családot soroltak ide (Betulaceae, Corylaceae, Fagaceae, Tichodendraceae; a Corylaceae-t jelenleg a Betulaceae tartalmazza). A többi családot három, a Hamamelididae alosztályba tartozó rendhez sorolták. A Casuarinales rendbe egyetlen család, a Casuarinaceae tartozott, a Juglandales a Juglandaceae és Rhoipteleaceae családokat tartalmazta, a Myricales rendbe pedig a többi család (és a Balanops) tartoztak. Azért kellett megváltoztatni ezt a rendszert, mert az így meghatározott Myricales rend parafiletikusnak bizonyult a másik két csoporttal együtt.
Az APG II-rendszerben még opcionálisan a Juglandaceae-ről leválasztható Rhoipteleaceae-t az APG III-rendszerben véglegesen a Juglandaceae-be olvasztották.
A modern molekuláris rendszertan a renden belül a következő kapcsolatokat tárta fel:[1]
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Angiosperm Phylogeny Group (2009). „An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG III” (PDF). Botanical Journal of the Linnean Society 161 (2), 105–121. o. [2017. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.1095-8339.2009.00996.x. (Hozzáférés: 2013. július 6.)
- ↑ A makktermésű fajok termését fellevél- vagy virágtengely-eredetű kupacs takarja. Innen származik a rend régebbi, már ritkábban használatos magyar elnevezése.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Fagales című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2
- Turcsányi Gábor és Turcsányiné dr. Siller Irén: Növénytan (1999, 2005), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár