Nyír (növénynemzetség)

növénynemzetség
(Betula szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 19.

A nyír vagy nyírfa (Betula) a nyírfafélék (Betulaceae) családjának névadó nemzetsége. Lombhullató fák és cserjék tartoznak ide. Természetes elterjedésük az északi mérsékelt és hideg övben van.

Nyír
Fekete nyír
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Nyírfafélék (Betulaceae)
Alcsalád: Betuloideae
Nemzetség: Nyír (Betula)
L.
Fajok

30-60; lásd a szövegben

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyír témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyír témájú médiaállományokat és Nyír témájú kategóriát.

Rendszerezés

szerkesztés
 
Nyírfa vízhajtásokkal

A Betula nemzetség fajainak számát nem övezi konszenzus, a szerzők által elfogadott fajokban nagy eltérések mutatkoznak, a szórás a 30-nál kevesebbtől a 60-nál is többig terjed. Az alábbi (részleges) lista a forrásokban megadott művekből lett összeállítva. A nyírek igen könnyen alkotnak hibrideket, főként termesztésben, de ahol a körülmények (és a jelenlévő fajok) engedik, a természetben is. Bár az eltérő kromoszómaszámok (diploid, tetraploid stb.) csökkentik a keresztezés valószínűségét, nem képeznek áthatolhatatlan akadályt. Sok botanikus a különböző kromoszómaszámú növényeket automatikusan különböző fajba sorolja, ám ez nem általános (például egyes leírások szerint a B. cordifolia és a B. neoalaskana csupán a B. papyrifera változatai).

Subgenus Betulenta – metil-szalicilátot tartalmazó nyírek

szerkesztés

Az ide tartozó fák ágainak kérge metil-szalicilátban gazdag. A nőivarú barkák felállóak.

  • Betula lenta subsp. uber.
  • Hexaploid (6n = 84)
  • Decaploid (10n = 140)
  • Duodecaploid (12n = 168)
  • kromoszómaszáma jelenleg nem ismert

Subgenus Betulaster – nagy levelű nyírek

szerkesztés

Az ágak kérge némi metil-szalicilátot tartalmaz. A nőivarú barkák függőek.

  • Betula alnoides subsp. luminifera

Subgenus Neurobetula – bordázott nyírek

szerkesztés

Az ágak kérge nem tartalmaz metil-szalicilátot. A nőivarú barkák felállóak.

  • Diploid (2n = 28).
  • Tetraploid (4n = 56)
  • Hexaploid (6n = 84)
  • Oktoploid (8n = 112)
  • ismeretlen kromoszomaszámú fajok

Subgenus Betula – tipikus nyírek

szerkesztés

Az ágak kérge nem tartalmaz metil-szalicilátot. A nőivarú barkák függőek.

  • Diploid (2n = 28).
  • Betula mandschurica var. japonica
  • Tetraploid (4n = 56)
  • Betula pubescens subsp. tortuosa
  • Pentaploid (5n = 70)
  • Hexaploid (6n = 84)
  • papír nyír (Betula papyrifera) (esetenként tetraploid vagy pentaploid)

Subgenus Chamaebetula – törpe nyírek

szerkesztés

Kistermetű cserjék, apró, kerek levelekkel. A nőivarú barkák függőek.

  • Diploid (2n = 28).
  • Tetraploid (4n = 56)
  • a kromoszómaszám ismeretlen

Fajok élőhely szerint

szerkesztés
Európa és Ázsia nyírfái
  • Betula albosinensis var. septentrionalis
  • Betula mandschurica var. japonica
  • Betula pubescens subspecies tortuosa
Észak-Amerika nyírfái
  • Betula lenta subsp. uber
  • Betula pubescens subsp. tortuosa

Magyar hiedelmek

szerkesztés

A nyírfa és a megújhodó életerő kapcsolatát tükrözi számos magyar népszokásunk. Kalotaszegen régen nyírfavesszővel verték a tehenet, hogy sok tejet adjon; őseink úgy vélték, hogy a nyírfa füstje elűzi a villámot és az ördögöt is.[1]

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Taxonomy of Betula című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Beech című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A rendszerezés forrásai

szerkesztés
  • Bean, W. J. 1976, 1988. Trees & Shrubs hardy in the British Isles. Eighth edition, revised, vol. 1 (1976) & Supplement (1988); editor D. L. Clarke.
  • Hunt, D. 1993. Betula. Proceedings of the IDS Betula Symposium 2 - 4 October 1992. International Dendrology Society.
  • Li, J., Shoup, S. & Chen, Z. (2007). „Phylogenetic Relationships of Diploid Species of Betula (Betulaceae) Inferred from DNA Sequences of Nuclear Nitrate Reductase”. Systematic Botany 32 (2), 357–365. o. DOI:10.1600/036364407781179699. 
  • Rushforth, K. D. 1999. Trees of Britain & Europe. Collins. (Useful details on chromosome numbers of many European & Asian birches).
  • Skvortsov, A. K. 2002. A new system of the genus Betula. Byulleten Moskovoskogo Obshchestva Ispytatelei Prirody Otdel Biologie 107: 73–76.
  • Flora of North America online – Betula.
  1. Nagy-Laczkó Balázs (2022. január 19.). „Boza, az újévi feltámadásital [Megjelent a Bárka 2021/6-os számában.]” (magyar nyelven). Bárka, Békéscsaba. (Hozzáférés: 2024. október 19.) „A nyírfa és a megújhodó életerő kapcsolatát tükrözi számos egyéb népszokásunk: Kalotaszegen hajdan nyírfavesszővel verték a tehenet, hogy sok tejet adjon; a nyírfa füstje elűzi a villámot és nem mellékesen az ördögöt is; vagy, ahogy Szendrey Zsigmond 1937-ben szépen összeszedte, hogy nekem már ne kelljen: „Nyírfaágat tart kezében a szoptató asszony, csóvál feje fölött a nehéz beteg, dugnak a gyermekágyba és bölcsőbe, meg a kotlófészekbe, guzsolnak a tejesköcsögökre és köpülőre, tűznek a trágyakupacokba s vetés után a föld közepébe, éréskor a szőlő négy sarkába is. Első kihajtáskor nyírfaágat tesznek a kapuküszöbre, s nyírfagallyal verik ki, meg hajtják vásárra az állatot. Egyike a leggyakoribb szerszám- és eszközfáknak, belőle készítik a lukácscédula szegét, egyik alkotója a lucaszékének és a legtöbb helyt nyírfát használnak a termékenységvarázsló májusfául is.””