Bőr (anatómia)

a gerinceseket kívül borító szerv
(Bőr (biológia) szócikkből átirányítva)
Az emberi bőr felépítése

A bőr a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító szövet, egyben a legnagyobb méretű szervük. Legfontosabb funkciója a szervezet külső behatásoktól való védelme. A felnőtt ember bőrének felülete átlagosan 1,5 - 1,8 m², tömege kb. 10 kg (a testtömeg 10-12%-a).[1] A bőr felszíne, szerkezete, valamint a teljes illetve az egyes rétegeinek vastagsága testtájanként változó.[2][3]

A gerinceseknél (Vertebrata) a bőr három rétegből áll:

  • A felhám (epidermis) feladata a bőr legfelső védő rétegének fenntartása és a pusztuló szaruréteg folyamatos megújítása.
  • Az irha (dermis) szerepe a bőr rugalmasságának és tartósságának biztosítása.
  • A bőralja (hypodermis, subcutis) feladata az energiaraktározás, hőszigetelés és a nagyobb fizikai hatások tompítása.
Vastag bőr szövettani képének vázlatos rajza.

SzerkezeteSzerkesztés

Az emberi bőr a szervezetünk első védelmi vonala. Három réteg építi fel: a felhám, az irha, és a bőralja.[4]

 
A vastag bőr többrétegű elszarusodó laphámjának sémás képe.

FelhámSzerkesztés

A bőr hámja többrétegű elszarusodó laphám, melynek rétegei az alapréteg (stratum basale vagy germinativum), a sokszögletű sejtek rétege (stratum polygonale vagy spinosum), a szemcsés réteg (stratum granulosum), a fénylő réteg (stratum lucidum) és a szaruréteg (stratum corneum). Az alapréteg sejtjei állandó osztódással termelik az újabb és újabb sejteket, melyek kifelé tolódva egyre távolabb kerülnek a hám alatt található ereket tartalmazó, tápláló irharétegtől , ami differenciálódásuk mellett lassú pusztulásukhoz vezet. E folyamat közben ellaposodnak, és a védelmet biztosító szaru előanyag (keratohyalin) halmozódik fel bennük, majd elhalva szaruréteget képeznek, végül pedig lekopnak.A hám vastagsága a különböző mechanikai terhelésnek kitett bőrterületeken erősen változó: a legvastagabb a tenyéren, talpon, ujjakon (vastag bőr), a többi területen lényegesen vékonyabb, és az elszarusodás mértéke is kisebb (vékony bőr). Az alapréteg hámsejtjei állandóan osztódnak, a képződő sejtek a felszín felé terjednek, ellaposodnak, végül leválnak. A hámban a bőr színét meghatározó pigmentszemcsék (melanin) vannak, amelyek védik a bőrt a káros sugárzásoktól. Ezeket a festéksejtek (melanociták) termelik. A hám sejtsorai között szabad idegvégződések találhatóak.

IrhaSzerkesztés

Az irha (dermis) laza rostos kötőszövet, kollagén és rugalmas rostokból és kötőszöveti sejtekből áll. Két rétege van a hám alapjába kesztyűujjszerűen benyúló finom rostos, szemölcsös rétegből (stratum papillare), és egy mélyebb durvább rostozatú hálózatos rétegből (stratum reticulare). A stratum papillaréban találhatók a hámot tápláló erek, valamint a hő-, fájdalom-, nyomás- és tapintás ingereit felfogni képes receptorok többsége. A papilláris réteg sajátos rendezettsége a felelős az ujjakon, a tenyéren és talpon lévő, egyénekre jellemző bőrlécrajzolatért is.

BőraljaSzerkesztés

A bőralja (hypodermis/subcutis) a bőr legmélyebb rétege, zsíros kötőszövet alkotja. Fejlettsége testtájanként változó, eloszlásában jellemző eltérések vannak a férfi és női test között.

BőrfüggelékekSzerkesztés


A szőrSzerkesztés

A kültakaró különböző területein, az irhában szőrtüszőket találunk. A bőrből kiemelkedő, elszarusodó hámsejtekből felépülő szőrszálat az erekkel körülvett szőrtüsző/hajhagyma képezi. A szőrszálak anyaga elsősorban egy fehérje, a keratin. A szőrtüszők felszínközeli részébe nyílnak a faggyúmirigyek, melyek zsíros váladékukkal védik, fényezik a szőrszálakat. A szőrtüszőhöz simaizmok szőrszálfeszítő izom kapcsolódnak. Ezek a szőrmerevítő izmok képesek a bőr felszínéről megemelni a szőrt (lúdbőrösség).

 
A kézujjak körmei
 
A lábujjak körmei
 
A köröm alapvető anatómiája: körömlemez, körömágy széle, félholdacska (lunula), bőrredő

A körömSzerkesztés

Az ujjakon a hám felső rétege képezi a körmöt, ami a körömágy hámsejtjeiből kialakuló lapos szaruképződmény és egész életünkön át növekszik.

A bőr mirigyeiSzerkesztés

Ide tartoznak a faggyúmirigyek, a verejtékmirigyek, az apokrin (illat) mirigyek, és az emlőmirigy. A bőr mirigyei főleg a bőr védelmét, és részben a hőszabályozást szolgálják. Az emlőmirigynek nőknél különleges funkciója a tej termelése a laktációs periódusban.

A bőr érző végkészülékeiSzerkesztés

A bőr nagyon fontos érzékszerv. A benne levő nagyszámú és különböző típusú idegvégződés a környezet tárgyairól nem csupán a tapintás-, a hő- és fájdalomérzést továbbítja, hanem más és más típusú receptorok együttes működése révén és a bőr alatti kötőszövet, valamint az ízületek és az izmok mély-érző receptorai útján a tapintott tárgyak minőségéről (fém, fa), nedves vagy száraz voltáról stb. is tájékoztat.[5]

A bőr érző receptoraiSzerkesztés

  • Testszőrök

A szőrtüszőt körülvevő idegvégződések az emelő hatás miatt a legkifinomultabb tapintásra (légmozgásra) is érzékenyek. 3-5° szögelhajlás ingerületet eredményez

  • Vater-Pacini-test

A bőr alatti zsírszövetekben helyezkedik el, nyomásérzékeny, vibrációérzékelő. Gyorsan adaptálódik, érzékelési területe 10 mm, vibrációs válasza: 64–400 Hz. Ezek a testecskék a bőraljában, az izmokban és ízületekben helyezkednek el, gyorsan adaptálódnak. A gyors mozgások ingerlik még abban az esetben is, ha intenzitásuk gyenge.

  • Ruffini-végkészülék

A bőr mélyebb rétegében található, a bőrfelszínnel párhuzamos elmozdulást (nyújtást) érzékeli. Vibrációs válasza: 1–16 Hz. Érzékelési területe kiterjedt.

  • Meissner-test

A bőr felszíni rétegeiben a nyomást érzékeli. Érzékelési területe 3–4 mm. Vibrációs válasza: 8–64 Hz.

  • Merkel-korong

A bőr felszínéhez közel, nyomás (élek, alakzatok) érzékelését végzi. Vibrációs válasza: 2–32 Hz, receptív területe: 3–4 mm.

  • A bőr nyomásérzékenységi küszöbe:

0,5 mikrométer (5×10−7 m). 100-150 ms-ig tartó bőrdeformáció ingerületet vált ki

  • Szabad idegvégződések

Magas ingerküszöbű, nem specifikus ingereket, túl erős - szövetkárosodás veszélyével járó - ingereket fájdalomként érzékelő receptorok.

A bőr szerkezeti képeSzerkesztés

Szőr nélküli vastag bőr (balról) és szőrrel borított vékony bőr (jobbról) szerkezeti képe:

A bőr (védő) funkcióiSzerkesztés

  • elválaszt és összeköt
  • alakot formál
  • színt ad
  • védelmet nyújt
  • részt vesz az érzékelésben,hőszabályozásban

FizikaiSzerkesztés

Mechanikai károsodásokSzerkesztés

SugárzásSzerkesztés

Túlzott lehűlés és felmelegedésSzerkesztés

KémiaiSzerkesztés

Kiszáradás ill. túlzott vízbeáramlásSzerkesztés

Savak, lúgok és más mérgező anyagok behatásaSzerkesztés

Biológiai ártalmakSzerkesztés

Kórokozó vagy más idegen (mikro)organizmusok behatolásaSzerkesztés

A bőr egyéb funkcióiSzerkesztés

A bőr sajátos területeiSzerkesztés

Bár a bőr rétegződésére, járulékos képződményeire általában érvényes a fenti leírás, sok terület azonban speciális jellemzőkkel bír. Például a tenyér és a talp, ahol a szőrtüszők hiányoznak, viszont sajátos bőrlécrajzolat van. Sajátos szerkezete van az arc bőrének is, ahol a arcizmok (mimikai izmok) közvetlenül a bőr kötőszövetébe sugároznak, és nincs meg a fent leírt rétegeződés.

Különleges szerkezetű a hajas fejbőr (fejsisak; galea aponeurotica) is. Emellett a testszőrzetben és a testszőrzet jellegében is alapvető különbségek vannak a két nem között (legnyilvánvalóbb a férfiak bajusza és szakálla).[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bender, Arnold E. & David A. Bender. Body Surface Area. A Dictionary of Food and Nutrition. New York: Oxford University Press, 1995.
  2. Cormack H. David : Ham's histology (Lippincott, Philadelphia 1987)
  3. Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó 2005) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-243-178-7, helyes ISBN 963-242-178-7
  4. a b Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)
  5. Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Bőr (anatómia) témájú médiaállományokat.
Nézd meg a bőr címszót a Wikiszótárban!

http://borapolas.lap.hu

Tárczy Éva: Bőr (magyar nyelven). Patika Magazin Online. (Hozzáférés: 2009. január 1.)