BUX

magyarországi részvényindex
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 26. 2 változtatás vár ellenőrzésre.

A BUX index a legismertebb hazai részvényindex, mely a Budapesti Értéktőzsdén forgó legnagyobb kapitalizációjú részvények mozgását reprezentálja. A BUX a BÉT hivatalos részvényindexe, mely valós időben kerül kiszámításra az aktuális piaci árak alapján. Az index kalkulációja a Xetra tőzsdei kereskedési rendszerben jegyzett árak alapján történik, amely egyben referencia árfolyamokat is jelent a magyar tőkepiac számára. Az index funkciója, illetve a magyar gazdaságban játszott szerepe és irányjelző mivolta megegyezik az amerikai gazdaság számára a DJIA vagy a német gazdaság számára a DAX indexek szerepével.

BUX
OrszágMagyarország
A BUX weboldala
SablonWikidataSegítség
Áttekintés
Hivatalos név: A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. részvényindexe
Típus: Osztalékfizetés figyelembe vevő, teljes hozam index
Súlyozás: Közkézhányaddal korrigált piaci
tőkeérték súlyozású részvényindex
Számítás devizaneme: Forint
Felépítés: Változó számú, de legalább 12 és legfeljebb 25 részvény
Felülvizsgálat: Évente kétszer – márciusban és szeptemberben
Számítás gyakorisága: Folyamatos, öt másodpercenként
Ticker kódok: Reuters: BUX, Bloomberg: BUX
Bázis érték: 1991. január 2-án 1 000 pont
Kereskedett termékek: BUX index határidős kontraktus,
BUX index opciós kontraktus
A BUX index teljesítménye a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság alatt

Az index kosarába kerülő részvények súlyának meghatározásakor a Tőzsde a világon az elsők között tért át 1999. októberétől a tisztán kapitalizáció súlyozásról a piacon ténylegesen forgó állományt jobban megragadó közkézhányad alapú súlyozásra. A BUX index egyben kereskedhető index is, határidős és opciós jegyzései a BÉT származékos szekciójában lehetségesek.

A BUX összetétele

szerkesztés

A BUX jelenlegi összetevői és súlyarányuk: BUX összetétele

A legutóbb hatályba lépett átsúlyozás óta az alábbi vezető magyar vállalatokból áll össze a magyar blue chip index:

Vállalat Tőzsde Ticker ICB Szektor Listázás kezdete Index súly (2022.03.21) (%)
4iG BÉT 4IG Telekommunikáció 2004-09-22 0,93
ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. BÉT ALTEO Energetika 2010-10-12 0,32
ANY Biztonsági Nyomda BÉT ANY Diverzifikált iparágak 2005-12-08 0,72
Appeninn Nyrt. BÉT APPENINN Ingatlan 2010-07-02 0,27
AutoWallis BÉT AUTOWALLIS Gépjárműipar 2013-06-25 0,42
Budapesti Ingatlan Nyrt. BÉT BIF Ingatlan 1998.02.16 0,42
CIG Pannónia BÉT CIGPANNONIA Biztosító 2010-11-08 0,29
Delta Technologies Nyrt. BÉT DELTA Informatika 1999.02.01 0,13
Graphisoft Park BÉT GSPARK Ingatlan 2006-08-28 0,53
Masterplast BÉT MASTERPLAST Építőipar 2011-11-29 0,55
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. BÉT MOL Olaj- és Gázipar 1995-11-28 24,43
Magyar Telekom BÉT MTELEKOM Telekommunikáció 1997-11-14 6,53
Opus BÉT OPUS Vagyonkezelés 1998-04-22 2,24
OTP Bank BÉT OTP Bank 1995-08-10 39,62
PannErgy Nyrt. BÉT PANNERGY Ipari szolgáltatások 1994-06-13 0,26
Richter Gedeon Nyrt. BÉT RICHTER Gyógyszeripar 1994-11-09 21,96
Waberer’s International Nyrt. BÉT WABERERS Ipari szállítás 2017-06-20 0,37

Az index alakulása

szerkesztés

A BUX-index értéke 1997 januárjában mintegy 200 ponttal haladta meg a 4 000 pontos értéket, amely 1997 júliusára 8 500 pont közelébe emelkedett. Ekkor az úgynevezett Kelet-ázsiai válság miatt 1997 novemberéig 5 700 pont környékére zuhant az index. 1997 végétől kezdve 1998 márciusáig 5 700 pontról 9 000 pontra emelkedett az index, majd a kialakult 1998-as orosz gazdasági válság hatására a márciusi 9 000 pontról 1998 szeptemberére 4 000 pont alá esett az index értéke. 1998 szeptemberétől kezdve több hullámban ismét 9 000 pont környékére emelkedett az árfolyam 1999 decemberére. A BUX-index árfolyam 2012 januárja után (2012 január 16 000 pont környéke) oldalazó mozgást mutatott be az árfolyam, amely több (8) hullámhegyével sem tudta átlépni a 2012 január-2014 december közti időszakban a 20 000 pontos értékhatárt. 2014 decemberében az orosz gazdaság gyengélkedése és a többek közt ezzel kapcsolatos világpiaci folyamatok hatására az index értéke ismét 16 000 pont környékére esett vissza.[1]

A válság utáni pozitív fordulat 2015-ben következett be a magyar részvénypiacon, amikor az index mozgása kitört az addigi szűk sávból, és a forgalom is növekedésnek indult. 2015 eleje óta 2017 év végéig a BUX összesen 137 százalékot emelkedett, ezzel nemcsak régiós, hanem globális összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott.[2] 2018-ban a BUX index több mint három éve tartó emelkedő trendje megtorpant, az index értéke 0,6 százalékot csökkent a tavalyi évi záróárhoz képest.[3] A 2019-es év kétszámjegyű növekedést hozott, a BUX index 18 százalékkal, 39 139 pontról 46 083 pontra emelkedett. [4] 2020-ban a pandémia megjelenése a BUX index alakulásán is éreztette hatását, ugyanakkor az index 2020 végére visszatért a járvány előtti szintekre, és az akkor új csúcsot jelentő 2019-es évzáráshoz képest is csak 8,6 százalékkal alacsonyabban, 42 108 ponton fejezte be a 2020-as évet.[5] 2021-ben folytatódott az index emelkedése - a részvényindex végül 50 721 ponton zárta az évet, amely 2020-hoz képest 20,6 százalékos, míg a pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez képest 10,6 százalékos növekedést jelent.[6] 2022-ben a BUX index a globális gazdasági bizonytalanságok ellenére stabil maradt, az évet 43 793 ponton zárva, 2023-ban pedig történelmi növekedést mutatott, az év végén 60 620 ponton zárva, amely 38,4 százalékos emelkedést jelentett 2022-höz képest.

Az index története

szerkesztés

A magyar értéktőzsde 1864. január 8-án nyitotta meg kapuit az értékpapír-kereskedők előtt. Az első négy évben értékpapírtőzsdeként működött, majd 1868-ban nevét Pesti Érték-, Árutőzsde és Gabonacsarnokra változtatták és ekkortól árutőzsdei és gabonatőzsdei ágazatai is voltak. Elnevezése 1873-tól Budapesti Áru-és Értéktőzsde (BÁÉT) volt. 1889-től kezdve a budapesti kereskedési adatokat közölték Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is. A második világháború után, 1948. május 25-én a tőzsde és az általa kezelt vagyon az államosítás keretén belül állami tulajdonba került. A rendszerváltást követően 1990. június 21-én nyitotta meg ismét kapuit a pesti börze.[7]

A Budapesti Értéktőzsde ideiglenes tőzsdeindexét 1991. április 2-án publikálták először (az év elejéig visszaszámolva), kezdőértéke az 1990. január 1-jei állapot, 1000 pont volt. Hivatalosan 1995. január 6-án publikálták először a BUX-indexet.

  1. Ismétli magát a riasztó orosz történelem?. investor.hu. [2015. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 17.)
  2. BÉT Stratégiai Jelentés - 2017 - BÉT (magyar nyelven). bet.hu. [2020. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  3. BÉT Stratégiai Jelentés - 2018. [2019. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 24.)
  4. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 2019-ben is kétszámjegyű növekedést ért el. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  5. Nagyot emelkedett a BUX decemberben, így a válság ellenére alig esett vissza a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. (Hozzáférés: 2022. március 22.)
  6. 10,6 százalékos BUX növekedés a járvány előtti szinthez képest. (Hozzáférés: 2022. március 22.)
  7. A BÉT rövid története. bet.hu. [2017. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 24.)

További információk

szerkesztés