Babiloni tört

hatvanados tört, pl. az óra/perc és a fok/szögperc megadásánál használatos

Babiloni törteket – más néven 60-ados törteket – használunk az óra (időegység) és a fok (szögmérték) részeinek megadásánál:

1h = 60 min, 1 min = 60 s;
1° = 60’, 1’ = 60".

A tizedestörteket Európában csak a 16. században kezdték használni. Ezt megelőzően - főként a csillagászati számításokban - a szögeken kívül a szögfüggvények értékeit is babiloni törtekben számolták. A már korábban elterjed decimális számjegyekkel megadott törtrészek helyiértékét római számjegyekkel jelölték. Ebből származik a szögperc és -másodperc korunkban is használt jele: ' és ".

Pl. a közelítő értéke babiloni törtekben 6 helyiértékre:

π ≈ 3° 8I 29II 44III 0IV 47V 25VI = 3+8/60 + 29/602 + 44/603 + 0/604 + 47/605 + 25/606 = 3,141592654

ForrásokSzerkesztés

  • Waerden, B.L. van der: Egy tudomány ébredése, Budapest 1977, Gondolat, ISBN 963 280 326 4
  • Juskevics, A.P.: A középkori matematika története, Budapest 1982, Gondolat, ISBN 963 281 088 0
  • Kási (Dzsamsid Gajászaddín al-Kási): Riszálat al-muhítijja (Értekezés a körről), 1424