Helyiérték

Helyi értéknek nevezzük egy szám leírásakor a felhasznált számjegy helye által képviselt valós számértéket. Ez függ az írásrendszer alapjául szolgáló számtól és a jegy helyétől. Sokszor helyi értéknek nevezik a szám valódi értékét, azaz az saját értékének és a helyhez tartozó érték szorzatát is. Ez látszólag kétértelművé teszi a kifejezést, azonban a szövegkörnyezetből rendszerint egyértelműen kiderül, melyik értelmezésről van szó.

Definíció szerkesztés

Helyiértékes írásmódnak nevezzük a szám alábbi alakját:

 [* 1]

Ennek a felírásnak a kifejtése valamely g alapú számrendszerben:

 

Eme összeg egyes tagjai együtthatójának értékét nevezzük az ni jegy helyiértékének.

A helyiértékes írásmód természetesen kiterjeszthető a valós számokra is.[* 2] Ebben az esetben az összegben negatív kitevőjű tényezők, így 1-nél nem nagyobb helyi értékek is szerepelnek.

A hétköznapokban a g=10 választással élünk (tízes számrendszer), de egyes területeken ettől eltérhetünk. Például az időszámítás esetén g=60, a számítástechnikában g=2, g=8 vagy g=16. Ezek a g értékeke egyben a számrendszerek alapszámai is.

Történet szerkesztés

Eredetileg az ember a számokat, mint mennyiségeket megfelelő számú jel lejegyzésével írta. Ez értelemszerűen csak nem túl nagy számok esetén hatékony eljárás. A sumerek ezt a rendszert annyiban módosították, hogy tíz jel együttesét új jellel jelölték, így némileg könnyebbé vált a számok kiolvasása.

A sumer elgondolást az ókori Egyiptomban továbbfejlesztették olyan formában, hogy a tízes csoportokat egy nagyobb egységbe tízesével foglalták össze, és erre egy újabb jelet alkalmaztak. Ez már magában foglalja a helyi értékes írásmód csíráit is. Igazán jelentős lépés a Sumer Birodalomban történt, amikor a nagyobb egységnek nem alkalmaztak külön jeleket, hanem leírták, hogy egy nagyobb csoport van, azaz az 1 jelét írták le újfentebb. Azonban ez konfúzzá válhatott, ha a szövegkörnyezet nélkül hivatkoztunk az adott számra, mert nem tudhattuk, hogy az adott 1-nek valójában mennyi az értelme.[* 3]

A probléma megoldása az üres hely jelölése lett, ezt a sumerek az íróvessző tompa végének agyagba nyomásával végezték el. Ezt a jelölést valószínűleg Nagy Sándor hódítási révén ismerték meg Indiában, ahol ebből a 0 kialakult. Ezzel tulajdonképpen a helyi értékes írásmód elől minden akadály elhárult.

Példa szerkesztés

Egy leírt számban egy számjegyhez három érték tartozik: az alaki érték, azaz a jegy saját értéke, a helyi érték, ami a jegy számban elfoglalt helyétől függ, és a valódi érték, ez pedig a kettejük szorzata.

Egész szám esetén

A 348 számban a jegyek megfelelő értékei:

Számjegy Alaki érték Helyi érték Valódi érték
3 3 102=100 3·100=300
4 4 101=10 4·10=40
8 8 100=1 8·1=8

A szám értékét a valódi értékek összege adja meg: 300+40+8=348.

Tizedestört esetén

A 28,42 számban az egyes értékek:

Számjegy Alaki érték Helyi érték Valódi érték
2 2 101=10 2·10=20
8 8 100=1 8·1=8
4 4 10-1=0,1 4·0,1=0,4
2 2 10-2=0,01 2·0,01=0,02

Látható, hogy a két 2 számjegy által képviselt valós érték nagyban függ a számban elfoglalt helyétől.

Más számrendszer esetén

Vizsgáljuk a 65248 számot!

Számjegy Alaki érték Helyi érték Valódi érték
6 6 83=512 6·512=3072
5 5 82=64 5·64=320
2 2 81=8 2·8=16
4 4 80=1 4·1=4

Látható, hogy a helyi értékek eltérnek a megszokottaktól, de persze 8-as számrendszerben ezek pont az 1008, 108, stb. alakot öltik. Ez egyben a számrendszerek közötti átváltásokat is bemutatja.

Megjegyzések szerkesztés

  1. A felülvonást, ha nem okoz többértelműséget, el lehet hagyni
  2. Ezt először Simon Stevin flamand matematikus végezte el
  3. Ennek köszönhető, hogy a szögmérésben a teljes szög 360 °-os. Bővebben: a szögekről szóló cikkben.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Dr. Szendrei János. Algebra és számelmélet. Nemzedékek tudása tankönyvkiadó (2001). ISBN 9789631924015 
  • I. N. Bronstejn, K. A. Szemengyajev, G. Musiol, H. Mühlig. Matematikai kézikönyv. Typotex (2006). ISBN 9789639326538