Nemzeti Színház (München)

A kétszáz éves Bajor Nemzeti Színház Bajorország fővárosában, Münchenben működik.

Bajor Nemzeti Színház
A müncheni nemzeti színház
Település	München
Cím	Max-Joseph-Platz (2)
Építési adatok
Megnyitás	1818
Építési stílus	neoklasszicista építészet
Építész(ek)	Karl von Fischer Leo von Klenze
Hasznosítása
Felhasználási terület	operaház
Elhelyezkedése
Bajor Nemzeti Színház Pozíció München térképén
é. sz. 48° 08′ 23″, k. h. 11° 34′ 44″48.139722222222, 11.578888888889
Bajor Nemzeti Színház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajor Nemzeti Színház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

1803-ig ezen a helyen ferences rendház állott, amelyet a szekularizáció folytán romboltak le. Mivel a müncheni polgárságban egy ideje erős vágy élt egy tágas operaház után, I. Miksa bajor király építészeti pályázatot írt ki, amelyet Carl von Fischer nyert meg, 1802-ben készült tervének megvalósításához 1811-ben fogtak hozzá. Lajos trónörökös tette le az alapkövet. Az 1818-ban befejezett épület 1823-ban leégett. Már 1825-ben megtörtént a Leo von Klenze irányításával, az eredeti mintájára felépített Operaház újbóli megnyitása. 1943-ban szövetséges bombatalálat érte a színházat, amely majdnem teljesen romba dőlt. 1963-ban 63 millió márkás költségvetéssel az eredeti mű másaként – beleértve a belső művészi díszítést is – helyreállították.

Csak az alsó timpanon esetében nem másolták az eredetit. Georg Brenninger megbízást kapott az Apolló és a Múzsák című monumentális szoborcsoportjának az elkészítésére, amely 1972-ben került a helyére.

Képek

• 
  Az épület 1900 körül
• 
  A timpanon
• 
  A királyi terem csillárja
• 
  Karl von Fischer mellszobra

Irodalom

• Katharina Meinel: Für Fürst und Vaterland. Begriff und Geschichte des Münchner Nationaltheaters im späten 18. Jahrhundert. Herbert Utz Verlag, München, 2003, ISBN 3-8316-0242-5
• F. Meiser: Das königliche neue Hof- und Nationaltheater-Gebäude zu München, seine innere Einrichtung, Maschinerie und die angeordneten Feuer-Sicherheitsmaßregeln. Franz, München, 1840 (Digitalisat)
• Festliche Oper. Geschichte und Wiederaufbau des Nationaltheaters in München. Hrsg. vom Freistaat Bayern unter Mitwirkung der Freunde des Nationaltheaters E.V. und der Landeshauptstadt München. Geschäftsführung und Redaktion: Paul Schallweg. Verlag Georg D. W. Callwey, München, 1964
• Norbert Hierl-Deronco: Der Intendant Karl Freiherr von Perfall, In Briefen aus den Jahren 1863–1870, Krailling, 1992, ISBN 3-929884-03-8