Balogh Gábor (író)
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Balogh Gábor (Győr, 1963 –) magyar regényíró, novellista.
| Balogh Gábor | |
| Született | 1963 (61 éves) Győr |
| Foglalkozása | író |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályafutása szerkesztés
Győrben született, iskoláit Győrben és Szombathelyen végezte. Soha nem az írásból élt, többféle foglalkozást űzött, volt hivatásos vadász, pénzügyőr, speditőr. Jelenleg pénzügyekkel foglalkozik.
Kezdeti írásai vadásztörténetek voltak, majd érdeklődése fokozatosan fordult a történelem és az emberi sorsok, élethelyzetek ábrázolása felé. Hősei többnyire kisemberek, akik a hatalom árnyékában keresik a boldogulást.
Első novellája 1983-ban jelent meg a Nimród folyóiratban. Írásait közölte még a Magyar Vadászlap, a Magasles, a Pannon Tükör, a Sikoly, az Új Nautilus.
Első önálló kötete, az elbeszéléseket tartalmazó Véges vadászmezők 1993-ban jelent meg. Regénnyel először 2012-ben jelentkezett Vigyázzmenet címmel, melyben egy sorkatona szemével ábrázolta és figurázta ki a Kádár-rendszer Magyar Néphadseregét. 2016-ban írta első történelmi regényét Isztambuli Hadiút[1][2][3] címmel, melyben egy keresztény és egy muzulmán ember útját ábrázolja a királyi Magyarországról a Török Birodalom szívéig, miközben a két főhős felfedezi és végül el is fogadja a másik világnézetét. Ezzel a könyvvel kezdődött a szerző együttműködése a szegedi Lazi könyvkiadóval. 2017-ben újra vadászkönyvet írt Kisalföldi vadásznapló[4] címmel, de itt a vadászat már csak ürügyként szolgál, hogy az író elmondja véleményét a világról. 2019-ben jelent meg A medve is ember[5] című regénye, mely egy Nicolae Ceausescu ellen medvevadászaton elkövetett merénylet története. 2020-ban Varjú és arkangyal[6] címmel újra a történelem felé fordult az író, az első magyar keresztes vitéz történetét mesélve el. Még ugyanebben az évben a Poket Kiadónál jelent meg eddigi legsikeresebb könyve, a Nevem Halil,[7] amiben egy pakisztáni árva migránsfiú sorsát meséli el egyes szám első személyben. Ezért a munkájáért Poket-díjat nyert.
Írásai többször megjelentek különböző antológiákban.
Galambos, az indián című novellájából forgatta 2015-ben Simonyi Balázs filmrendező az Indián című kisjátékfilmet.
Művei szerkesztés
• Véges vadászmezők /novellák, Partium Irodalmi Társaság,1993/
• Vigyázzmenet /regény, e-könyv, Kossuth Kiadó 2012/
• Az Isztambuli Hadiút /regény, Lazi Kiadó,2016/
• Kisalföldi vadásznapló /Lazi Kiadó,2017/
• A medve is ember /regény, Lazi Kiadó,2019/
• Varjú és arkangyal /regény, Lazi Kiadó,2020/
• Nevem Halil /kisregény, Poket Kiadó,2020/
További információk szerkesztés
- ↑ Szupernap: Az Isztambuli Hadiút · Balogh Gábor · Könyv (magyar nyelven). Moly. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ Szupernap: Az Isztambuli Hadiút · Balogh Gábor · Könyv (magyar nyelven). Rukkola. [2023. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 30.)
- ↑ Szupernap: Az Isztambuli Hadiút · Balogh Gábor · Könyv (magyar nyelven). KulturPara. (Hozzáférés: 2023. április 30.)
- ↑ Szupernap: Kisalföldi vadásznapló · Balogh Gábor · Könyv (magyar nyelven). Moly. (Hozzáférés: 2023. április 30.)
- ↑ Szupernap: A medve is ember · Balogh Gábor · Könyv (magyar nyelven). Moly. (Hozzáférés: 2023. április 30.)
- ↑ Szupernap: Varjú és arkangyal · Balogh Gábor · Könyv (magyar nyelven). Moly. (Hozzáférés: 2023. április 30.)
- ↑ Szupernap: Nevem Halil · Balogh Gábor · Könyv (magyar nyelven). Moly. (Hozzáférés: 2023. április 30.)
Források szerkesztés
• Szombat az Ecsetgyár utcában - A 2014.évi Gion Nándor Novellapályázat antológiája - A szerzők életrajza - Forum Könyvkiadó, Újvidék ISBN 978-86-323-0943-2
