Baráth Ferenc (irodalomtörténész, 1844–1904)

(1844–1904) író, irodalomtörténész, tanár

Baráth Ferenc (Kunszentmiklós, 1844. november 3.Budapest, 1904. szeptember 5.) író, irodalomtörténész, tanár a budapesti református főgimnáziumban.

Baráth Ferenc
Vasárnapi Ujság 1879. 176. l.
Vasárnapi Ujság 1879. 176. l.
Született 1844. november 3.
Kunszentmiklós
Elhunyt 1904. szeptember 5. (59 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író,
irodalomtörténész
pedagógus
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Kunszentmiklóson született, ahol atyja, Baráth Gábor kun törzslakos és asztalos mester volt. A négy alsó gimnáziumi osztályt szülővárosában, a négy felsőt Nagykőrösön 1861-ben, a teológiai két első osztályt Debrecenben, a két utolsót Pesten végezte. 1865-ben a Lónyay-családhoz ment nevelőnek és innét növendékével Jenába az egyetemre, ahol azon év április 18-án iratkozott be. Innét azonban az 1866. évi háború miatt haza térni kényszerült. Ekkor a ceglédi gimnáziumhoz küldték tanárul. Az első papi vizsgát 1867 őszén letévén, Edinburghba ment, a skót szabadegyház által magyar ifjak számára fölajánlott egyik stipendiumra. Itt két éven át hallgatta különösen az egyházi történetet és a practica theologiát. 1869 tavaszán hazajött, s a pesti református főgimnáziumhoz hívták meg a magyar irodalomtörténet, költészet és az egyháztörténelem segédtanárának, 1876. január 26-ától rendes tanárként működött tovább.

Cikkei és költeményei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Széchenyi Emlékkönyve (1861), Házi Kincstár (1864-65.), Sárospataki Füzetek (1867), Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1867-70.), Papi Dolgozatok (1867-70.), Fővárosi Lapok (1867-72.), Protestáns Naptár (1870-72, 1880.) Budapesti Szemle (1869, 1873, 1882.), Vasárnapi Ujság (1869-79. B. F. jegygyel.), Magyarország és a Nagyvilág (1869-70.), Budapesti Közlöny (1871. 2. 4. sz. 1872.), Reform (1871. 59-74. sz.), Magyar Tanügy (1872-75. 1882.), Nők Munkaköre (1872. 1875. 1877. 1879.), Korunk (1872.), Keresztyén Család (1873.), Pesti Napló (1873-74. 1879.), Néptanítók Lapja (1874), Árvaházi Naptár (1874.), Ország-Világ (1881.), Sárospataki Lapok (1883.), Budapesti református gimnázium Értesítője (1883.), Egyetemes Philológiai Közlöny (1889-90.) és Aristophanesről bevezető tanulmány. (Arany összes munkái VIII.)

Munkái szerkesztés

  • Nyugot-Európa és hazánk. Pest, 1871. (Apuleius névvel.)
  • A prostitutio és annak befolyása a közegészségi állapotra. Uo. 1872.
  • Deák-párti vagy ellenzéki? Uo. 1872.
  • Magyar tan- és olvasó-könyv, a középiskolák III. oszt. számára. Uo. 1872. (2. jav. kiad. 1878. 3. k. 1886. Uo.)
  • Magyar olvasókönyv, a középiskolák IV. oszt. számára. Uo. 1872. (2. jav. kiad. Uo. 1884.)
  • Aesthetika a verstan rövid vázlatával. Uo. 1872. (2. lényegesen átdolg. és bőv. kiadás. Uo. 1886. Ism. Egyet. Philologiai Közlöny.)
  • Az országos nőképző-egylet története. Bpest, 1873. (B. F. jegy alatt.)
  • A franczia forradalom. Carlyle után ford. Budapest, 1875-78. (Ism. Századok 1879.)
  • Irodalmi dolgozatok. Bp., 1895.
  • Dalok. Bp., 1896.

Sajtó alá rendezte Vörösmarty összes műveit (Pest, 1871. hat kötet); kiadta Dömötör János műveit az író életrajzával (Bpest, 1878.)

Megindítója és egyik szerkesztője volt a Magyar Philosophiai Szemle című folyóiratnak (1882-84.)

Álnevei és jegyei szerkesztés

B. F. (Korunk 1872. tárcák, Vasárnapi Ujság és egyebütt); Tamás (Nők Munkaköre 1873-79. Vasárnapi Ujság 1878. és másutt); z. j. (Gyulai szerk. Bud. Szemle IV. köt. Vasárnapi Ujság 1884.); h. z. (Gyulai szerk. Bud. Szemle I. k. Vasárn. Ujság 1880.)

Források szerkesztés