Bara István (orvos)

Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Bara István (egyértelműsítő lap).

Zágoni származású, a humán tárgyakat és bölcseletet hazájában elsajátítva, 1746-tól a franekeri egyetemen, 1752-től az utrechti egyetemen, utána rövid ideig Angliában, majd 1754-től Göttingenben végezte orvosi tanulmányait. 1757-ben Göttingenben Georg Gottlob Richter professzornál írta értekezését a közönséges gyulladás elméletéről és a heveny lázak kezelésében rosszul irányított érvágásról Dissertatio inaug. de theoria inflammationum male dirigente (Göttingae, 1757.) címmel, mellyel orvosdoktori oklevelet szerzett.^[1]

Botanikai könyveket kölcsönzött Fridvalszky Jánosnak, és részt vett a kutatásaiban: Fridvalszky vele véleményeztette orvosi szempontból az általa felfedezett gyógyhatású anyagokat, például a keserűsót és timsót^[2]

Hivatkozások szerkesztés

↑ Krász Lilla: A göttingeni tudáseszmény hatása a 18. századi magyarországi és erdélyi orvoslás területén. Gerundium, II. évf. 1–2. sz. (2011) 51–74. o. arch Hozzáférés: 2014. május 28.
↑ Id. Frivaldszky János–Gálfi Emőke–Szőke Imola: Egy 18. század közepi kolozsvári természettudományos életmű forrásvidékei. Erdélyi Múzeum, LXVII. évf. 1–2. sz. (2005) 106–. o.

Források szerkesztés

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.

[1] Krász Lilla: A göttingeni tudáseszmény hatása a 18. századi magyarországi és erdélyi orvoslás területén. Gerundium, II. évf. 1–2. sz. (2011) 51–74. o. arch Hozzáférés: 2014. május 28.

[2] Id. Frivaldszky János–Gálfi Emőke–Szőke Imola: Egy 18. század közepi kolozsvári természettudományos életmű forrásvidékei. Erdélyi Múzeum, LXVII. évf. 1–2. sz. (2005) 106–. o.

[1]

[2]