Barnaélű őzlábgomba

gombafaj

A barnaélű őzlábgomba (Echinoderma hystrix) a csiperkefélék családjába tartozó, Európában honos, lomberdőkben élő, mérgező gombafaj.

Barnaélű őzlábgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Csiperkefélék
Nemzetség: Echinoderma
Tudományos név
Echinoderma hystrix
(F.H.Møller & J.E.Lange) Bon 1991
Szinonimák

Lepiota hystrix

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barnaélű őzlábgomba témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés
 

A barnaélű őzlábgomba kalapja 2-6 (8) cm széles, alakja domború, idősen közel laposan kiterül. Alapszíne fehéres, krémszínű, rajta számtalan apró, kúpos vagy szögletesen gúlaszerű, sötétbarna vagy húsbarna pikkely található. Szélén fehér burokmaradványok lehetnek.

Húsa fehéres. Szaga kellemes, fűszeres gombaillat, íze nem jellegzetes.

Igen sűrű lemezei szabadon állnak, hullámos élük finoman fűrészes. Színük fiatalon fehér, később krémszínű.

Tönkje 5-9 (11) cm magas és 1-2 (2,5) cm vastag. Töve megvastagodott és fehér micéliumszövedék tapad hozzá. Színe világosbarna, a csúcsán Halványabb. A gallérzóna alatt felszínét sűrűn borítják a barna tüskék-pikkelyek.

Spórapora fehér. A spórák mérete 5,3-6,7 x 2,2-3 µm.

Hasonló fajok

szerkesztés

A barnatüskés őzlábgomba, a tüskés őzlábgomba, a sündisznó-őzlábgomba, esetleg a nagy őzlábgomba hasonlít hozzá.

A barnaélű őzlábgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
szaprotróf
 
lemezes
 
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
szabadon állók
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye

szerkesztés

Európában honos.

Nedves, üde lomberdőkben él, a talajban eltemetett növényi maradványokat, korhadó fát bontja. Nyáron és ősszel terem.

Mérgező.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés