A csiperkefélék (Agaricaceae) az Agaricomycetes osztályának és a kalaposgombák (Agaricales) rendjének egyik családja. A fajok nagy része az Agaricus típusnemzetséghez tartozik. A családba a tipikus lemezes kalaposgombákon kívül néhány gaszteroid (zárt termőtestű, mint pl. a pöfeteg) és szekotioid (a kettő közötti átmenet) faj is tartozik.

Infobox info icon.svg
Csiperkefélék
Kerti csiperke
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Agaricaceae
Chevall 1826
Típusnemzetség
Agaricus
Carl von Linné L. 1753
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csiperkefélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csiperkefélék témájú kategóriát.

JellemzőiSzerkesztés

A csiperkefélék családjába számos közismert faj tartozik; ilyen a lemezes termőrétegű formák közül a kereskedelemben leggyakoribb kétspórás csiperke vagy a nagy őzlábgomba, a gaszteroid formák közül pedig a pöfetegek. Lemezeik általában vékonyak, sűrűk és szabadon állók, vagyis nem érnek a tönkhöz. Kalapjuk általában domború, idős korban lapos, felületük sima vagy pikkelyes. A tönk szinte mindig a kalap közepéhez csatlakozik és igen gyakran gallér (a fiatal gomba lemezeit védő fátyol maradványa) található rajta. Néhány faj tönkjének tövén bocskor látható.

A pöfetegek esetében a termőtest gömbölyű, a spórák a belsejében fejlődnek ki és amikor megérnek, a burok felszakad és lyukon át a spórák "kipöfögnek".

Spóráinak színe változatos, lehet fehér, zöldes, okkerszínű, rózsaszín vagy feketésbarna. Rozsdabarna vagy fahéjbarna spórák azonban nem fordulnak elő a családban. A spórák felszíne lehet sima vagy rücskös, egyes esetekben jóddal festve kéken elszíneződnek.

ElterjedéseSzerkesztés

A család az egész világon képviselteti magát. Fajai általában (de nem kizárólag) szaprobionták, nem alkotnak mikorrhizás kapcsolatot fákkal, hanem a talaj növényi szerves anyagait bontják; így réteken, legelőkön valamint az erdőkben is megélnek. Néhány faj boszorkánykörökben jelenik meg a talaj felszínén.

Nagy a gazdasági jelentőségük. A gombák közül a legnagyobb mennyiségben termesztett kétspórás csiperkén kívül a mandulagomba (Agaricus subrufescens) gyógyhatásáról ismert. Többnyire ehetők, de néhány faj (elsősorban az őzlábgombák között) mérgező lehet.

OsztályozásaSzerkesztés

A családba 98 nemzetség és 2819 jelenleg is élő (nem kihalt) faj tartozik.

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Champignonverwandte című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.