Barna szula

madárfaj

A barna szula vagy fehérhasú szula (Sula leucogaster) a madarak (Aves) osztályának a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a szulafélék (Sulidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Barna szula
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Szulaalakúak (Suliformes)
Család: Szulafélék (Sulidae)
Nem: Sula
Brisson, 1760
Faj: S. leucogaster
Tudományos név
Sula leucogaster
(Boddaert, 1783)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barna szula témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna szula témájú médiaállományokat és Barna szula témájú kategóriát.

Rendszerezése

szerkesztés

A fajt Pieter Boddaert holland ornitológus írta le 1783-ban, a Pelecanus nembe Pelecanus Leucogaster néven.[3]

  • Sula leucogaster brewsteri Goss, 1888
  • Sula leucogaster etesiaca Thayer & Bangs, 1905
  • Sula leucogaster leucogaster (Boddaert, 1783)
  • Sula leucogaster plotus (J. R. Forster, 1844)

Előfordulása

szerkesztés

Az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceán tengerparti részein és szigetein honos. Természetes élőhelyei a tengerpartok és nyílt vizek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 64–74 centiméter, testtömege 724–1550 gramm, szárnyfesztávolsága pedig 132–150 centiméter.[3] Arcrésze csupasz, feje, nyaka, válla, háta, szárnyai és farka sötétbarna, melle és hasi részei fehérek.

 
A tengerparton
 
a levegőben
 
és egy fiatal példány

Életmódja

szerkesztés

Kisebb halakkal és tintahalakkal táplálkozik.

Szaporodása

szerkesztés
 
Fészke
 
tojásai

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. március 29.)

További információk

szerkesztés