Főmenü megnyitása

Barta Sándor

magyar regényíró, költő és szerkesztő

Barta Sándor, írói álnevein: (b. s.), Besnyő Sándor, (B. S.) (Budapest, 1897. október 7.Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. június 3.) magyar regényíró, költő és szerkesztő. Felesége Kassák Erzsébet volt.

Barta Sándor
Barta Sándor 1922-ben
Barta Sándor 1922-ben
Élete
Született 1897. október 7.
Budapest
Elhunyt 1938. június 3.[1] (40 évesen)
Moszkva, butovói kivégzőhely
Nemzetiség magyar
Házastársa Újvári Erzsi (Kassák Erzsébet)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, dráma, novella, regény
Első műve Vörös zászló (vers, 1918)
A Wikimédia Commons tartalmaz Barta Sándor témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Középiskolás évei alatt édesapja mellett dolgozott, s részt vett a Galilei Kör munkájában. Fiatalon TBC-s lett. A Tanácsköztársaság alatt újságíró volt, a bukás után pedig bécsi emigrációjában a Ma című folyóirat segédszerkesztője, s a Tűz című hetilap munkatársa volt. Saját folyóiratot is alapított Akasztott ember címmel (1922–1923). Az osztrák fővárosban előbb Kassák köréhez tartozott, majd 1924-ben Komját Aladár Egység-csoportjához csatlakozott, s belépett a KMP-be. 1925-től a Szovjetunióban élt, ahol tagja lett a Proletárírók Oroszországi Egyesülése magyar szekciójában, később pedig részt vett a Forradalmi Írók Nemzetközi Szervezetének alapításában, valamint munkájában. Később a Szovjet Írók Szövetségében dolgozott, illetve különböző hivatali pozíciókat töltött be. 1938-ban Új Hang címen folyóiratot indított, ám koholt vádak alapján március 14-én letartóztatták, május 22-én halálraítélték, s június 3-án végrehajtották az ítéletet. 1957. augusztus 29-én rehabilitálták.[1]

Felesége Kassák Lajos húga, Kassák Erzsébet volt, aki Újvári Erzsi néven alkotott.

KöltészeteSzerkesztés

Kassák Lajos Ma című lapjában tűnt fel, eredeti tehetséggel alkotott expresszionista verseivel, novelláival. Első verskötete Vörös zászló címmel 1919-ben jelent meg. Művei a szocialista világnézetet szolgálták. 1925-ben Moszkvába ment, s a proletkult mozgalom hatása alá kerülve a sematizmus felerősödik munkáiban. Abszurd látásmódja a Cirkusz kapitalizmus című drámájában hatásosan érvényesült. Realista prózaműve az Aranyásók (1935).

Művei, fordításaiSzerkesztés

  • Vörös zászló. Versek; Ma, Bp., 1919
  • Igen; Ma folyóirat, Bécs, 1920
  • Mese a trombitakezű diákról. Mesék és novellák, 1918-1922; Ma, Bécs, 1922
  • Gogol: Egy őrült emlékiratai (szabadlapos album); ford. Barta Sándor, ill. és a szöveget kőre írta Boris László; Wien [Bécs], Fischer, 1922
  • Rabindranat Tagore: Nacionalizmus; ford. Barta Sándor; Wien [Bécs], Fischer, 1922 (Klasszikus írások)
  • Tisztelt hullaház! Kiáltványok; Wien [Bécs], "Ma" Kiadó, 1922
  • Csodálatos történet, vagy mint fedezte fel William Cookendy polgári riporter a földet, amelyen él; Košice [Kassa], Munkás, 1925
  • Alexander Barta: Eine wunderbare Geschichte oder Wie entdeckte William Cookendy, bürgerlicher Reprter, die Erde, auf der er lebt. Roman (regény német nyelven); Wien [Bécs]–Berlin, Vorhut, 1925
  • Alekszandr Barta: Misa. Poveszty (elbeszélés orosz nyelven); Moszkovszkij rabocsij, Moszkva, 1930 (Novinki zapadno-jevropejszkoj revoljucionnoj lityeraturi)
  • 350.000. Rasszkaz-hronyika iz zsiznyi sztrani avsztromarkszizma (elbeszélés német nyelven); ford. németből A. Zelenin; Moszkva–Leningrad, Goszlitizdat, 1931 (Novinki inosztrannoj revoljucionnoj lityeraturi)
  • Nincs kegyelem. Regény; Szovjetunióban Élő Külföldi Munkások Kiadóvállalata, Moszkva–Leningrád, 1933
  • Uj Judea. Utópia. Barta Sándor regénye; előszó Hamvas Lázár, sajtó alá rend. Sztojka László; Fraternitas, Cluj [Kolozsvár], 1938
  • Aranyásók. Regény; utószó Lányi Sarolta; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • Pánik a városban. Válogatott elbeszélések, prózai írások; sajtó alá rend. Varga Lajosné; Szépirodalmi, Bp., 1959
  • Ki vagy? Válogatott versek; bev. Illyés Gyula; Szépirodalmi, Bp., 1962
  • Pánik a városban. Válogatott elbeszélések, prózai írások; szerk. Varga Katalin; Szépirodalmi, Bp., 1972
  • Aranyásók. Regény; Kossuth, Bp., 1977 (Új világ)
  • A kilyukasztott szavazólap. Novellák; vál., szerk. Varga Katalin; Szépirodalmi, Bp., 1981 (Kiskönyvtár)
  • Ki vagy? Válogatott versek; bev. Illyés Gyula; Szépirodalmi, Bp., 1987

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • A magyar irodalom arcképcsarnoka
  • A magyar irodalom története
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Schweikert, Werner: Bibliographie der ungarischen Literatur des 20. Jahrhunderts in deutscher Sprache. Flein bei Heilbronn, Verlag Werner Schweikert, 2000.
  • Társadalmi lexikon. Szerk. Madzsar József. Bp., Népszava-Könyvkereskedés, 1928.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Liselotte Maas: Handbuch der deutschen Exilpresse 1933-1945. I-III. k. (München-Wien, 1976-1981)
  • Irodalmi Szemle; 1982/6. (Pasiaková, J.)