Bartos Erzsébet
Bartos Erzsébet, férjezett Kelen Miklósné, 1906-ig Deutsch[2] (Szolnok, 1888. február 14.[3] – Budapest, 1972. november 30.)[4] pedagógus.
| Bartos Erzsébet | |
| Született | Deutsch Erzsébet 1888. február 14.[1] Szolnok |
| Elhunyt | 1972. november 30. (84 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | neveléstudós |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1911) |
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésDeutsch Lipót sütőmester és Morgenstern Róza lánya. Középiskolai tanulmányait egy budapesti gimnáziumban végezte. 1911-ben a Budapesti Tudományegyetem matematika–fizika szakán tanári oklevelet szerzett. 1910 és 1918 között fővárosi iskolákban tanított. A Városi Alkalmazottak Országos Szövetségének 1918-ban megalakult Reformokat Előkészítő Bizottságában a szakiskolai szakbizottság vezetője volt. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megbízásából a Budapest székesfővárosi szakoktatási osztályon dolgozott, majd a Közoktatási Népbiztosság megalakulása után, 1919 márciusától augusztusáig a szakoktatási ügyosztályt vezette. Egyik alapítója volt a Pedagógus Szakszervezetnek. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után emigrációban élt. Először Bécsben töltött egy évet, majd Milánóba költözött, ahol férje mérnöki munkát kapott. Az olasz fasiszták hatalomra kerülése miatt Németországba menekültek, ahol 1931-ben belépett a Német Kommunista Pártba. Egy évtizeden át maradtak Németországban, s ez idő alatt Darmstadtban, Heidelbergben és Berlinben éltek. A férje 1929-től a Szovjetunió Népgazdasági Tanácsának konzultánsa volt, míg ő a berlini szovjet kereskedelmi képviseletnél dolgozott. 1933-ban Svájcba költöztek, majd a következő év októberében Moszkvába utaztak. 1935 és 1938 között Moszkvában tanított, a Karl Liebknecht Iskolában, majd a Moszkvai 9-es számú szanatórium iskolájában. Férje 1940-ben elhunyt. A második világháború után Ivanovóban magyar és német nyelvet tanított az első nemzetközi gyermekotthonban. 1950 és 1955 között az ivanovói 22-es számú középiskolában dolgozott, míg végül 1955 nyarán hazatért. A Magyar Pedagógiai Társaság elnökségének tagja volt. Társszerkesztője volt A szocialista tanítómozgalom Magyarországon 1900–1920 (Budapest, 1958) című kiadványnak.
Házastársa Kelen Miklós (1894–1940) okleveles mérnök volt, akivel 1919. április 4-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[5]
Díjai, elismerései
szerkesztés- Munka Érdemérem (1960)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1968)
- Szocialista Hazáért Érdemrend
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Bartos Erzsébet, Kelen Miklósné, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01181.htm
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 84776/1906. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 103. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 7. oldal 22. sor
- ↑ Születési bejegyzése a szolnoki izraelita hitközség születési akv. 14/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
- ↑ Elhunyt dr. Kelen Miklósné (1972. december 3.) Népszabadság, 30. évfolyam, 285. szám
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 758/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Vadász Ferenc (1968. március 1.). „Több mint fél évszázad...”. Asszonyok (Magyarország) 24 (3), 25. o. (Hozzáférés: 2022. február 1.)