Belgium német nyelvközössége

A német nyelvi közösség (németül: Deutschsprachige Gemeinschaft Belgiens, vagy röviden DGB, hollandul: Duitstalige Gemeenschap, franciául: Communauté germanophone) egyike Belgium három nyelvi-kulturális alapon szerveződő közösségének, a flamand és a francia közösség mellett. A DGB területileg az ún. keleti kantonokban (német: Ost-Kantone) helyezkedik el. A közösség székhelye Eupen városban található, népessége kb. 73 000 fő, akik között szinte 100% a német nyelvet, illetve annak a ripuari nyelvjárását beszélők aránya. A német nyelvi közösséghez tartozó önkormányzatok területe összesen 854 km², ezek a vallóniai régióhoz tartozó Liège tartományban találhatók. A közösség keleten Hollandiával és Németországgal, délen Luxemburggal határos.

Német nyelvi közösség (Deutschsprachige Gemeinschaft Belgiens)
Német nyelvi közösség zászlaja
Német nyelvi közösség zászlaja
Általános adatok
Ország Belgium
Székhelye Eupen
Alapítás éve1973
Hivatalos nyelv német
Törvényhozó szerve A német nyelvi közösség parlamentje
(Rat der Deutschsprachigen Gemeinschaft)
Végrehajtó szerve A német nyelvi közösség kormánya
(Regierung der Deutschsprachigen Gemeinschaft)
Vezetője Karl-Heinz Lambertz
Hivatalos ünnepe november 15.
Népesség
Teljes népesség75 222 fő
Földrajzi adatok
Terület854 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
A Német nyelvi közösség térképe
A Német nyelvi közösség térképe
Hivatalos weboldala

Történelem szerkesztés

A német nyelvi közösséghez tartozó területek, illetve a ma Vallóniához tartozó Malmedy és Waimes önkormányzatok egészen 1920-ig Poroszországhoz, pontosabban a Rajnai Provinciához tartoztak és a Keleti Kantonok (németül: Ostkantonen) néven voltak ismertek. A keleti tartományokat Eupen and Malmedy megyére (Landkreise) osztották fel. A területet az első világháborút követő versailles-i békeszerződések értelmében Belgiumhoz kerültek, annak ellenére, hogy a lakosság szinte 100%-ig német nemzetiségű és német anyanyelvű volt. Mivel a területek átcsatolása Németország jóvátételi kötelezettségének része volt, a területet ekkor a jóvátételi kantonok (franciául: cantons rédimés) néven is említették.

A békeszerződés értelmében a belga hatóságoknak népszavazást kellett kiírnia, azonban a szavazás nyilvános volt, minden helyi lakosnak, aki német nemzetiségűnek akarta vallani magát, a belga hatóságoknál kellett megadnia adatait. A belga katonai kormányzat amely a polgári ügyekért is felelős volt a jóvátételi területeken, és vezetője, Herman Baltia lényegében megakadályozta, hogy bármilyen módon figyelembe lehessen venni a lakosság akaratát.

Az 1920-as évek közepén magas szintű német–belga tárgyalások indultak a területek politikai helyzetének és hovatartozásának rendezésére. Azonban a francia kormány ellenállása miatt ez a folyamat nem járt sikerrel, a franciák mindenáron meg akarták akadályozni, hogy a Németországtól elcsatolt területek (köztük Elzász és Lotaringia) státuszát bármikor meg lehessen változtatni.

Az új kantonok csak 20 évig voltak a belga királyság részei, amikor 1940-ben Németország a nyári offenzíva során visszafoglalta őket. A helyi lakosság túlnyomó többsége, akik továbbra is németnek tartották magukat, örömmel üdvözölték a megszálló-felszabadító hadsereget. Németország 1945-ös fegyverletételét követően a területet a nagyhatalmak ismét Belgiumnak adták. A belga hatóságok intenzív némettelenítési kampányba kezdtek, amire ürügyül a háború alatt a nácikkal kollaboráló helyi lakosság "kollektív bűnössége" szolgált.

Az 1960-as években Belgiumban megindult alkotmányreform eredményeként az országot négy nyelvi közösségre osztották fel: a holland, a franciául beszélő vallón, a hivatalosan kétnyelvű brüsszeli és a német nyelvi közösségre. 1973-ban hivatalosan is megalakult a három (flamand, francia és német) nyelvi közösség, illetve a három régió. Ekkor alakult meg a német nyelvi közösség parlamentje (Rat der Deutschsprachigen Gemeinschaft) illetve kormányzata.

Ma a német nyelvi közösség jelentős belső autonómiával rendelkezik, elsősorban nyelvi és kulturális kérdésekben, de továbbra is a francia nyelvű Vallónia régió része. Az önállósodási folyamat továbbvitele ma élénk politikai vita tárgya: amennyiben a német nyelvi közösség önálló régió státuszt kapna, ezzel további jogosultságokhoz (és forrásokhoz) jutna a szociális politika, műemlékvédelem, környezetvédelem, foglalkoztatáspolitika, a közúthálózat, az önkormányzatok finanszírozása terén. A további önállósodás egyik legjelentősebb támogatója a német közösség jelenlegi miniszterelnöke, Karl-Heinz Lambertz.

Kormányzás, politika szerkesztés

A német nyelvi közösség saját kormánnyal rendelkezik, amelyet a parlament nevez ki öt évre. A kormány élén a miniszterelnök (németül: Ministerpräsident) áll, munkáját a nyelvi közösség minisztériuma segíti. A kormánynak összesen négy minisztere van:

  • Karl-Heinz Lambertz, miniszterelnök és helyi önkormányzatokért felelős miniszter
  • Bernd Gentges, miniszterelnök-helyettes és a szakképzési, munkaügyi, szociális és turizmusért felelős miniszter
  • Oliver Paasch, oktatási és kutatás-fejlesztési miniszter
  • Isabelle Weykmans, kulturális, média, műemlékvédelmi, ifjúsági és sportminiszter

A közösség hivatalos ünnepnapja szerkesztés

Kultúra szerkesztés

Agora színház (Theater der Deutschsprachigen Gemeinschaft Belgiens) (Belgium németajkú közössége színháza) székhelye St. Vith. Egyetemi színpadból, amatőr körülmények között, önszerveződő módon született 1980-ban. Mára hivatásos színház. Működésük irodalmi színpadi, gyermek- és felnőtt előadásokból áll. Jellemző módon a 2004/05. évadot nyitó hét darabból álló repertoárból hat gyermek- és ifjúsági előadás. A teljes társulat 30 fős, évi átlagban két premiert tartanak.

A színház 1996-ban elnyerte a közhasznú fokozatot (Gemeinnützigkeit), amelynek értelmében az adózók támogatásukat az adóból leírhatják. A társulat fennállása alatt számos díjat elnyert, melyből a legjelentősebbek a Kölner Theater-Preis és a Hauptpreis der Presse.

Közigazgatási beosztása szerkesztés

 
A német nyelvi közösség kormánya és parlamentje Eupenben ülésezik

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés