Bell Labs

A Nokia Bell Labs amerikai ipari kutató és tudományos vállalat a finn Nokia cég tulajdonában. A vállalat székhelye a New Jersey állambeli Murray Hillben található, ezen felül több labort működtetnek szerte a világon.

Bell Labs
Típus	magántulajdonban lévő vállalat kutatóintézet kiadó
Alapítva	1925
Székhely	Murray Hill
Alapító	Alexander Graham Bell
Iparág	információs technológia szoftveripar
Tulajdonos	Nokia
Forma	korlátolt felelősségű társaság
Anyavállalata	Nokia
Bell Labs Pozíció az USA térképén
é. sz. 40° 41′ 00″, ny. h. 74° 24′ 01″40.683333333333, -74.400277777778
A Bell Labs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bell Labs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Bell Labs kutatói nevéhez fűzhetőek többek között az alábbi felfedezések: rádiócsillagászat, a tranzisztor, a lézer, a fotocella, a CCD, az UNIX operációs rendszer, valamint a B, C, C++, S, SNOBOL, AWK, AMPL programozási nyelvek.

A laboratóriumot a 19. században alapították Western Electric Engineering Department néven, és New Yorkban, a 463 West Streeten volt található. 1960-ban New Jerseybe tette át székhelyét. A Nokia 2016-ban vásárolta meg.

Kezdetek és helyszínek

Bell személyes kutatása a telefonnal kapcsolatban

1880-ban, amikor a francia kormány Alexander Graham Bellnek adta a Volta-díjat, 50 000 frankot (nagyjából 10 000 dollár akkoriban és nagyjából 280 000 dollár mostani árfolyamon) a telefon feltalálásáért, a pénzt a Volta Labs megalapítására használta Washington D. C.-ben.

A labor a hang terjedésével, rögzítésével és analízisével foglalkozott. A jelentős profitot a laborból Bell a süketség kutatására, a süketséggel kapcsolatos tudás bővítésére használta fel. Ennek köszönhetően megalkotta a Volta Bureau-t, ami Bell apjának a házában volt található, az 1527 35th Street N.W.-ban, Washington D.C-ben. 1889-ben ez a ház lett a vállalat székhelye.

1893-ban Bell egy új épületet épített, amely az 1537 35th Street N.W-en volt található, speciálisan a labor számára.

A telefon feltalálása után Bell meglehetősen nagy távolságot tartott a Bell-rendszertől úgy általában, de tovább foglalkozott a saját kutatásaival.

Bell Labs-helyszínek

• Allentown-Allentown, PA
• Atlanta-Norcross, GA
• Centennial Park-Piscataway, NJ
• Chester-Chester, NJ
• Columbus-Columbus, OH
• Crawford Hill-Holmdel, NJ
• Denver-Denver, CO
• Grand Forks-MSR-Cavalier, ND
• Grand Forks-PAR-Cavalier, ND
• Guilford Center-Greensboro, NC
• Holmdel-Holmdel, NJ
• Indianapolis-Indianapolis, IN
• Indian Hill-Naperville, IL
• Kwajalein-San Francisco, CA
• Madison-Madison, NJ
• Merrimack Valley-North Andover, MA
• Murray Hill-Murray Hill, NJ
• Raritan River Center-Piscataway, NJ
• Reading-Reading, PA
• Union-Union, NJ
• Warren Service Center-Warren, NJ
• Whippany-Whippany, NJ

Kutatások és felfedezések

Az 1920-as évek

1927-ben Herbert E. Ives sikeresen továbbított nagy hatótávolságú 128-vonalas televíziós képet Herbert Hooverről, Washingtonból New Yorkba. 1928-ban B. Johnson és Harry Nyquist megmérte egy ellenálláson a termikus zajt.

Az 1930-as évek

Karl Guthe 1932-ben a Bell Labsban rekonstruálta a földönkívüli rádiójelek észlelésére használt antennát.

1930-ben Karl Jansky lefektette a rádiócsillagászat alapjait, amikor a nagy hatótávú rádióhullámokat tanulmányozta. Felfedezte, hogy a galaxisunk középpontja rádióhullámokat bocsát ki.

1931-ben és 1932-ben Leopold Stokowski vezetésével nagy pontosságú, hosszan tartó felvételeket hoztak létre. 1933-ban sztereó jeleket küldtek és fogadtak Philadelphia és Washington D. C. között.

Az 1940-es évek

1947-ben a Bell Labsban feltalálták és megalkották az első tranzisztort.

A korai 1940-es években Russel Ohl feltalálta az első napelemet. 1943-ban Bell kifejlesztette a SIGSALY-t, melyet a második világháborúban használtak a szövetségesek. A brit háborús kódfejtő Alan Turing ebben az időben meglátogatta a Bell Labsot, ahol a rádióüzenetek titkosításán dolgozott, és találkozott Claude Shannonnal.

1947-ben John Bardeen, Walter Houser Brattain és William Bradford Shockley megalkotta a Bell Labs egyik legnagyobb találmányát, a tranzisztort. 1947-ben Richard Hamming megalkotta a Hamming-kódot hibakeresésre és javításra.

1948-ban Claude Shannon kiadta az A Mathematical Theory of Communicationt, az informatika egyik alapművét. A könyv a korábbi Bell-kutatók, Harry Nyquist és Ralph Hartley munkáin alapszik, de azokat nagyban kibővíti.

Az évtized alatt a Bell Labs számos komplex számológépet is készített.

Számítógépek

• I. model: Komplex számokkal való műveletekhez. 1939-ben készült el, és 1940-ben kezdték használni.
• II. model: 1943 szeptembere, a repülési profilok adatpontjainak interpolálására (a lövegirányító teljesítményvizsgálatához szükséges). Ez a modell bevezette a hibafelismerést (önellenőrzés).
• III. model: 1944. június, ballisztikus számítógép, ballisztikus röppályák számítására.
• IV. model: 1945. március, továbbfejlesztett ballisztikus számítógép.
• V. model: Általános célú elektromechanikus számítógép, amelyből kettő készült, 1946 júliusában és 1947 februárjában.
• VI. model: 1949, egy továbbfejlesztett V. modell.

Az 1950-es évek

Az 1950-es évek az informatikára épülő felfedezések körül forgott. A fő kutatás a bináris kódrendszer megalkotása volt. A fő cél a Bell Labs ellátása volt a legújabb mérnöki fejlesztésekkel.

1954-ben a Bell Labs megalkotta az első modern napelemet.

1956-ban a Bell Labs és kanadai, brit telefonvállalatok közötti közös projekt részeként lefektették az első transzatlanti kommunikációs kábelt Skócia és Új-Fundland között.

1957-ben Max Mathews megalkotta a MUSIC-ot, az egyik első számítógépes programot, amely elektronikus zenét játszott. Robert C. Prim és Joseph Kruskal kifejlesztettek egy új algoritmust, amely forradalmasította a számítógépes hálózatok tervezését.

1958-ban egy tudományos újság Arthur Schawlow és Charles Hard Townestől először írt a lézerről.

1959-ben Mohamed M. Atalla és Dawon Kahng feltalálta a MOSFET-et.

Az 1960-as évek

1960 decemberében Ali Javan és munkatársai, William Bennett és Donald Heriot sikeresen működtették az első lézert, meglepő pontossággal és és váratlan színtisztasággal.

1962-ben Gerhard M. Sessler és James Edward Maceo West megalkotott egy elektronikus mikrofont. Szintén 1962-ben a Telstar fellövésével valóra vált John R. Pierce kommunikációs műholdakról szóló elképzelése.

1964-ben Kumar Patel feltalálta a karbon-dioxid lézert, és szintén ekkor mutatták be a Nd:YAG lézert J. E. Geusic által. A Myriam Sarachik által folytatott kísérletek szolgáltatták az első adatot, amely igazolta a Kondo-hatást. A Philip W. Anderson által végzett kutatás a mágneses rendszerek elektroni szerkezetében jobb megértést szolgáltatott a fémekkel kapcsolatban. Ezért a kutatásért 1977-ben Nobel-díjat kapott.

1965-ben Penzias és Wilson felfedezte a kozmikus háttérsugárzást, amiért később, 1978-ban Nobel-díjat kaptak.

Az 1960-as évek közepén Frank W. Sinden, Edward E. Zajac, Kenneth C. Knowlton és A. Michael Noll számítógépes animációs filmeket készítettek. Ken C. Knowlton feltalálta a számítógépes animációs nyelvet, a BEFLIX-et.

1962-ben Noll megalkotta az első digitális számítógépes festményt.

1969-ben Dennis Ritchie és Ken Thompson megalkotta a UNIX operációs rendszert. Ugyancsak 1969-ben Willard Boyle és George E. Smith feltalálták a CCD-t.

Az 1970-es évek

1972-ben fejlesztették ki a C programozási nyelvet.

Az 1970-es években egyre több, számítógépekkel kapcsolatos felfedezés történt a Bell Labsban. 1972-ben Dennis Ritchie megalkotta a C programozási nyelvet a B programozási nyelv helyettesítésére, ezen felül Alfred Aho, Peter Weinberger és Brian Kernigan a Bell Labsban megalkotta az AWK programozási nyelvet.

1970-ben A. Michael Noll megalkotott egy tapintható visszajelző rendszert, amely össze volt kötve egy interaktív számítógépes kijelzővel.

1976-ban egy optikaikábel-rendszert teszteltek Georgiában, és 1980-ban bemutatták az első 32 bites egymagos mikroprocesszort, a Bellmac 32A-t. 1982-ben kezdték árulni.

Az 1980-as évek

1982-ben Horst Störmer és korábbi Bell Labs-kutatók, Robert B Laughlin és Daniel C. Tsui felfedezték a Hall-effektust, amiért meg is kapták 1998-ban a Nobel-díjat.

1985-ben a C++ programozási nyelv megjelent a fogyasztói piacon. 1979-ben kezdte Bjarne Stroustrup, a C nyelvet továbbfejlesztve, megalkotni a C++ nyelvet.

1984-ben Auston bemutatta az első antennákat pikoszekundumig tartó elektromágneses sugárzás észleléséhez.

1985-ben Steven Chu lézeres hűtés segítségével lassított és manipulált atomokat. Szintén 1985-ben a Bell Labs megkapta a Nemzetközi Technológiai Medált, a több évtizedes fejlesztéshez a modern kommunikációs rendszereken.

Az 1980-as évek alatt a Bell Labsban kifejlesztették a Plan 9 operációs rendszert, kibővítve a UNIX modellt. 1988-ban a TAT-8 lett az első üvegszálas, transzatlanti kommunikációs kábel.

Arthus Ashkin kifejlesztette az optikai csipeszt, amely lézerek segítségével megragad részecskéket, atomokat, vírusokat és egyéb élő sejteket. 1987-ben következett be a nagy áttörés, amikor Ashkin a csipesz segítségével elfogott egy élő baktériumot, anélkül, hogy ártott volna annak. Azonnal megkezdte a biológiai rendszerek kutatását a csipesz segítségével, ami mostanra egy széles körben elterjedt eszköze az élet működésének a kutatására.

Az 1990-es évek

1994-ben Federico Capasso, Alfred Cho és Jerome Faist feltalálta a kvantum-kaszkád lézert.

1996-ban Lloyd Harriott és csapata feltalálta a SCALPEL elektronlitográfiát. Dennis Ritchie megalkotta az Inferno operációs rendszert, ami egy fejlettebb Plan 9 volt. Ennek kifejlesztéséhez az akkora új programozási nyelvet, a Limbót használták.

1997-ben elkészítették az addigi legkisebb és használható tranzisztort. 1998-ban feltalálták az első optikai routert.

A 2000-es évek

2002-ben Jan Hendrik Schön fizikust kirúgták, miután a munkája hamis adatot tartalmazott. Ez volt az első ilyen eset a Bell Labsban.

2005-ben Jeong. H. Kim lett a Bell Labs elnöke.

2008-ra mindössze négy fizikus maradt a kutatórészlegen, a Nature tudományos folyóirat szerint.

2009-ben Williard Boyle és George Smith megkapták a Nobel-díjat a CCD kifejlesztéséért.

A 2010-es évek

2013 februárjában Gee Rittenhouse lett a Bell Labs 12. elnöke.

2014 júliusában a Bell Labs bejelentette, hogy megdöntötték az internet sebességi rekordját az új XG-FAST névre keresztelt technológiájukkal, amely 10 gigabájt per szekundumos sebességet ígért.

2015 áprilisában a Nokia beleegyezett, hogy felvásárolja az Alcatel-Lucent, a Bell Labs anyacégét 16,6 milliárd dollárért. A közös munkájuk első napja 201. január 14-e volt.

2018-ban Arthur Ashkin megkapta a fizikai Nobel-díjat az optikai csipesz és annak a biológiai rendszereken végzett munkája miatt.

A 2020-as évek

2020-ban Alfred Aho és Jeffrey Ullman osztoztak a Turing-díjon.

Díjak, elismerések

Kilenc Nobel-díjat adtak a Bell Labsban végzett munkáért.

• 1937: Clinton J. Davisson kapta a fizikai Nobel-díjat, amiért igazolta az anyag hullámtermészetét.
• 1956: John Bardeen, Walter H. Brattain, és William Shockley kapta a fizikai Nobel-díjat az első tranzisztor megalkotásáért.
• 1977: Philip W. Anderson kapta a fizikai Nobel-díjat az elektronszerkezetekkel kapcsolatos munkája miatt.
• 1978: Arno A. Penzias és Robert W. Wilson kapta a fizikai Nobel-díjat a kozmikus háttérsugárzás felfedezéséért.
• 1997: Steven Chu kapta a fizikai Nobel-díjat az atomok lézerrel való hűtéséért.
• 1998: Horst Störmer, Robert Laughlin és Daniel Tsui kapta a fizikai Nobel-díjat a tört számú kvantált Hall-effektus felfedezéséért és magyarázatáért.
• 2009: Willard S. Boyle, George E. Smith kapta a fizikai Nobel-díjat a CCD kifejlesztéséért.
• 2014: Eric Betzig kapta a kémiai Nobel-díjat a fluoreszenciamikroszkópon végzett munkájáért.
• 2018: Arthur Ashkin megkapta a fizikai Nobel-díjat az optikai csipesz és annak a biológiai rendszereken végzett munkájáért.

A Turing-díjat öt alkalommal osztották ki a Bell Labsban végzett munkáért.

• 1968: Richard Hamming kapta az automatikus kódoló rendszerért, a hibakereső és javító kódokért.
• 1983: Ken Thompson és Dennis Ritchie kapta az UNIX operációs rendszer megalkotásáért.
• 1986: Robert Tarjan és John Hopcroft kapta adathalmazok és algoritmusok analizálása témakörben elért áttörő eredményeikért.
• 2018: Yann LeCun, Yoshua Bengio és Geoffrey Hinton a mély tanuláshoz kapcsolódó munkájukért.
• 2020: Alfred Aho és Jeffrey Ullman kapta.

A Grammy-díjat egyszer kapta meg a Bell Labs.

• 2006: Technológiai Grammy-díj a kiemelkedő munkáért a kommunikációs szférában.

Az Oscar-díjat egyszer nyerte el a Bell Labs, az egykori AT&T neve alatt.

• 1937: Oscar-díj a nagy hűségű hangvisszaadáshoz használt hangszórók tervezésében elért tudományos és mérnöki eredményekért.

Elnökök

	Periódus	Az elnök neve	Életkora
14.	2021–	Peter Vetter
13.	2013–2021	Marcus Weldon	született 1968-ban
12.	2013–2013	Gee Rittenhouse
11.	2005–2013	Jeong Hun Kim	született 1961-ben
10.	2001–2005	Bill O'Shea	született 1957-ben
9.	1999–2001	Arun Netravali	született 1946-ban
8.	1995–1999	Dan Stanzione	született 1945-ben
7.	1991–1995	John Sullivan Mayo	született 1930-ban
6.	1979–1991	Ian Munro Ross	1927–2013
5.	1973–1979	William Oliver Baker	1915–2005
4.	1959–1973	James Brown Fisk	1910–1981
3.	1951–1959	Mervin Kelly	1895–1971
2.	1940–1951	Oliver Buckley	1887–1959
1.	1925–1940	Frank Baldwin Jewett	1879–1949

Híres kutatói

	Alumni	Megjegyzés
	Alfred Aho	Társszerzője a Dragon Booknak
	Ali Javan	Feltalálta a gázlézert 1960-ban
	Arno Allan Penzias	Felfedezte a háttérsugárzást
	Arthur Ashkin	Felfedezte az optikai csipeszt
	Arthur Hebard
	Bishnu Atal	Kidolgozott újfajta beszédfeldolgozó és beszédfejtő algoritmusokat
	Bjarne Stroustrup	Kidolgozta a C++ programozási nyelvet
	Brian Kernighan	Segített megalkotni az UNIX operációs rendszert
	Claire F. Gmachl	Kifejlesztette a kvantum-kaszkád lézert
	Claude Shannon	Lefektette az informatika alapjait, megírta a Mathematical Theory of Communicationt
	Clinton Davisson	Felfedezte az elektrondiffrakciót.
	Corinna Cortes	A Google kutatórészlegének feje
	Daniel Tsui
	David A. B. Miller
	Dawon Kahng	A MOSFET megalkotója
	Dennis Ritchie	A C programozási nyelv megalkotója
	Donald Cox
	Douglas McIlroy	UNIX operációs rendszert fejlesztette.
	Elizabeth Bailey
	Eric Betzig	Kifejlesztette a fluoreszenciamikroszkópot.
	Eric Schmidt
	Erna Schneider Hoover
	Esther M. Conwell
	Evelyn Hu
	George E. Smith	Félvezetőket vizsgálta.
	Gil Amelio	Segített feltalálni az első CCD-t.
	Harvey Fletcher	Elektronikus hangfelvevést kutatta.
	Horst Ludwig Störmer
	John Hopcroft
	Ingrid Daubechies
	Jeffrey Ullman	A Dragon Book szerzője.
	Jessie MacWilliams
	Dr. John E. Abate
	John Mashey	A UNIX kifejlesztésén dolgozott.
	John M. Chambers	Kifejlesztette az S programozási nyelvet.
	John Bardeen
	Jon Hall
	Ken Thompson
	Laurie Spiegel
	Margaret H. Wright
	Max Mathews	A MUSIC program megírója.
	Mohamed M. Atalla
	Narendra Karmarkar	A Karmarkar-algoritmus feltalálója.
	Osamu Fujimura
	Persi Diaconis
	Philip Warren Anderson
	Phyllis Fox	A DYNAMO programnyelv kifejlesztője.
	Richard Hamming	Kifejlesztette a Hamming-kódot.
	Robert Laughlin
	Rob Pike	A UNIX fejlesztőcsapat tagja.
	Robert Tarjan
	Robert W. Wilson	Felfedezte a háttérsugárzást.
	Steve Bourne
	Steven Chu	Kifejlesztette az atomok lézerrel való hűtésének eljárását.
	Steven Cundiff
	Stuart Feldman
	Trevor Hastie	A gépi tanulás kifejlesztője.
	Zhenan Bao	Kifejlesztette az első csak műanyag tranzisztort
	Walter Houser Brattain
	Willard Boyle	Feltalálta az elektronikus szemet.
	William B. Snow
	William Shockley
	Yann LeCun
	Yoshua Bengio
	Edward Lawry Norton	A Norton-teória feltalálója.
	Maurice Karnaugh	Karnaugh-térkép feltalálója.
	Warren P. Mason	A GT kvarckristály feltalálója.
	Sharon Haynie