Alexander Graham Bell

skót születésű amerikai fizikus, feltaláló, gyógypedagógus

Alexander Graham Bell (Edinburgh, Skócia, 1847. március 3.Beinn Bhreagh, Új-Skócia, Kanada, 1922. augusztus 2.) skót születésű amerikai fizikus, a telefon feltalálója (1876), a siketoktatási rendszer kidolgozója.[5] A National Geographic Society egyik alapító tagja és második elnöke.[6]

Alexander Graham Bell
Alexander Graham Bell.jpg
Született 1847. március 3.
Edinburgh, Skócia
Elhunyt 1922. augusztus 2. (75 évesen)
Beinn Bhreagh, Új-Skócia, Kanada
Állampolgársága
Házastársa Mabel Gardiner Hubbard (1877. július 11. – 1922. augusztus 2.)[1][2]
Gyermekei
  • Elsie May Grosvenor
  • Marian Fairchild
SzüleiEliza Bell
Alexander Melville Bell
Foglalkozása
Tisztség professzor
Iskolái
Kitüntetései
  • John Fritz Medal
  • National Aviation Hall of Fame
  • National Inventors Hall of Fame
  • az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Member of the National Academy of Sciences of the United States (1883)
  • Albert emlékérem (1902)
  • Elliott Cresson-emlékérem (1912)
  • Hughes-érem (1913)[3]
  • Edison Medal (1914)
  • Canada’s Walk of Fame (2001)
Halál okacukorbetegség
Sírhely Beinn Bhreagh

Magasság183 cm[4]
Súly111 kg[4]

Alexander Graham Bell aláírása
Alexander Graham Bell aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Graham Bell témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Skóciában született.[7] Felsőfokú tanulmányait az edinburgh-i és a londoni egyetemen folytatta. Apja, Alexander Melville Bell (1819-1905) kidolgozott egy fonetikai rendszert, ami „visible speech” ('látható beszéd') néven Alexander Graham Bell révén vált világszerte ismertté. A „visible speech” a siketek hangzóbeszédre tanításának kitűnő eszköze.[7] Alexander Graham Bell 1868-70-ig apjánál dolgozott Londonban. 1871-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött. 1873 és 1877 között bostoni egyetem professzorként hangfiziológiát tanított.

Bell hitt az eugenikában, az örökletes siketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során (édesanyja is nagyot halló/siket volt) hallásjavító készülékekkel kísérletezett. 1875-ben ennek során jutott el azokhoz a felismerésékhez, amelyek a telefon feltalálásához vezettek. 1876-ban szabadalmat kapott találmányára, amit be is mutatott a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon. A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban az Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá.

 
Bell telefonkapcsolatot létesített New York és Chicago közt (1882)

Bellnek szinte gyermekkorától haláláig voltak más találmányai, például már tizenegy éves korában feltalálta azt a gépet, amely tisztítja a búzát, ennek révén jutott hozzá egy feltaláló műhelyhez, a továbbiakban az optikai távközlés, az otthoni légkondicionálás terén voltak találmányai, ez utóbbi hozzájárult a légi közlekedési technológia (repüléstechnika) fejlődéséhez. Az utolsó szabadalmaztatott találmánya, amit 75 éves korában jelentett be, a leggyorsabb szárnyashajó volt, ami még ma is létezik.

Bell elkötelezte magát a tudomány és a technológia irányában. 1890-ben Washingtonban rendkívül hasznos információs centrumot létesített (The Volta Bureau for the Increase and Diffusion of Knowledge Relating to the Deaf), ugyanakkor alapított egy társaságot, amely 1953-tól Alexander Graham Bell nevét viseli (The Alexander Graham Bell Assotiation for the Deaf- AGBAD). A társaság ma is él és működik.[8] Írásai főként gyűjteményes munkákban jelentek meg. 1898-ban a National Geographic Society elnökévé választották. Bell és veje, Gilbert Grosvenor a száraz folyóiratot gyönyörű fotókkal és érdekes írásokkal bővítette, így lett a National Geographic a világ legismertebb magazinjainak egyike. Ezenkívül ő az egyik alapítója a Science magazinnak.

1922. augusztus 2-án halt meg. Azon a napon az USA-ban minden telefonszolgáltatás egy percre megállt az ő tiszteletére.

Szabadalmi szerzőségi vitákSzerkesztés

Bell 1876. február 14-én benyújtotta, majd március 7-én megkapta a 174.465 számon iktatott szabadalmat (sokak szerint a valaha bejegyzett legértékesebbet), egy "eljárást illetve szerkezetet a beszéd és egyéb hangok telegrafikus átvitelére... a beszédet és egyéb hangot kísérő levegőmozgáshoz hasonló elektromos hullámmozgás útján". Csak órákon múlott, hogy ma őt tekintjük a távbeszélő atyjának, ugyanis még ugyanazon a napon Salemben egy Elisha Gray nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített "messzeszólójára". A szabadalmi jogot hosszas és igen heves csatározás után a néhány órával korábbi beadás igazolásával végül Bell kapta meg.[9]

Többen is közel álltak a telefon feltalálásához. (Egy 1863-as szerkezet, mely alkotójától, a német friedrichsdorfi Philipp Reis (1834-1874) fizikus és feltalálótól a „Telephon” nevet kapta, képes volt átadni és fogadni a „jó minőségű” beszédet. Jóval több mint száz évvel a telefon találmányának Bell által való szabadalmaztatása (1876) után 2002-ben az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza határozatban közölte, hogy egy másik feltalálót, az olasz származású amerikai Antonio Meuccit (1808-1889) kellene a telefon feltalálójának elismerni, aki Bell laboratóriumában dolgozott.[10][11]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c https://www.biography.com/people/alexander-graham-bell-9205497, 2018. július 19.
  2. Dictionary of Canadian Biography (angol és francia nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 11.)
  3. 40369, 5, 1913. november 14., Awards For Scientific Research., The Times
  4. a b https://japantoday.com/category/features/lifestyle/alexander-graham-bell-falls-asleep-meeting-emperor-meiji
  5. Archivált másolat. [2009. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
  6. Alexander Graham Bell (angol nyelven). PBS, 1999. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
  7. a b Alexander Graham Bell Laboratory Notebook, 1875-1876
  8. AGBAD
  9. http://sg.hu/cikkek/50754/160-eve-szuletett-a-telefon-atyja
  10. Kétségek övezik a telefon feltalálóját. (sg.hu, 2003. december 11.)
  11. H.Res.269 - Expressing the sense of the House of Representatives to honor the life and achievements of 19th Century Italian-American inventor Antonio Meucci, and his work in the invention of the telephone. (angol nyelven). U.S. Congress, 2002. június 11. „it is the sense of the House of Representatives that the life and achievements of Antonio Meucci should be recognized, and his work in the invention of the telephone should be acknowledged”

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Kindzierszky Emil: A kék harang. Alexander Graham Bell élete; Móra, Bp., 1963 (Nagy emberek élete)
  • Michael Pollard: Alexander Graham Bell. A telefon; ford. Magyarics Tamás; Talentum, Bp., 1994 (Tudósok, akik megváltoztatták a világot)