Benyovszky Móric (főispán)

(1872–1936) nagybirtokos főnemes, politikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 23.

Gróf benyói és urbanói dr. Benyovszky Móric István Benő (Nagylég, 1872. április 8.Budapest, 1936. február 4.) nagybirtokos főnemes, politikus, Baranya vármegye főispánja, Benyovszky Lajos ügyvéd fia, Benyovszky Rudolf hegedűművész testvére.

Benyovszky Móric
Született1872. április 8.
Nagylég
Elhunyt1936. február 4. (63 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBatthyány Lujza
SzüleiBenyovszky Lajos
Foglalkozása
  • politikus
  • földbirtokos
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905–1906)
  • Baranya vármegye főispánja (1906–1910)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910–1914)
  • Baranya vármegye főispánja (1917–1918)
  • főispán (1917–1918, Pécs)
A Wikimédia Commons tartalmaz Benyovszky Móric témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A neves Benyovszky család köznemesi ágából származott, édesapja dr. Benyovszky Lajos, édesanyja Ocskay Erzsébet. Édesanyja révén Benyovszky Móric madagaszkári király dédunokája. A gimnáziumot Pozsonyban végezte, majd a bécsújhelyi katonai akadémiára került, ahonnan hadnagyként került ki. Ezt követően a császári és királyi 6. számú huszárezredbe osztották be. Mindössze néhány évet szolgált a hadseregben, ezt követően gazdasági tanintézetet végzett, majd egyetemre került előbb Párizsba, majd Berlinbe. Hazatérve átvette a család pozsonyi és baranyai uradalmainak vezetését. 1902-ben édesapja harmadfokú unokatestvére, Benyovszky Sándor gróf gyermektelen lévén a grófi cím öröklése végett örökbefogadta Benyovszkyt és testvérét.

Politikai pályáját 1905-ben kezdte meg, amikor Siklós országgyűlési képviselőjévé választották. Innen 1906-ban Baranya vármegye főispáni székébe került. Benyovszkynak ugyan kiváló szónoki képességei voltak, de a közigazgatásban sem ismeretekkel sem tapasztalattal nem rendelkezett, így többször is ellentétbe került a törvényhatóság tisztikarával. Koszits Kamill alispán ellen még fegyelmi eljárást is indíttatott, mellyel végül elérte, hogy Koszitsot nyugdíjazzák. Ezt követően az alispán választásakor a bizottság által jelölt Jeszenszky Lajos helyett Stenge Ferenc főjegyzőt nevezte ki. Később beadta lemondását, 1910-ben pedig felmentették hivatalából. Ekkor ismét országgyűlési képviselő lett, majd a világháború kitörésekor bevonult a hadseregbe. Előbb az orosz fronton harcolt, majd a vezérkarhoz került, később pedig Varsóban teljesített katonai szolgálatot. 1917-ben ismét főispánná nevezték ki, ám ekkor nem csak Baranya vármegye, de Pécs város első embere is lett. Második főispáni hivatalát azonban nem sokáig viselte, 1918 novemberében ismét lemondott. 1935-ben Horthy Miklós újból kinevezte főispánná, de néhány hónappal később megbetegedett, rákos elváltozást diagnosztizáltak nála. Augusztusban még részt vett Horthy pécsi látogatásán, de szeptembertől már Budapesten kezeltette magát. A betegség azonban gyógyíthatatlannak bizonyult, Benyovszky életének 64. évében elhunyt.

Halála után tiszteletére Siklóson a mai Bajcsy-Zsilinszky utcát róla nevezték el, mert mindig ezen az utcán keresztül kereste fel Pécset. Nagy vagyont és nagy adósságot hagyott gyermekeire, akik aztán az adósság fedezése végett kénytelenek voltak a siklósi várkastélyt és uradalmat eladni. Eladósodásának részben az lehetett az oka, hogy a világháború idején 128 kötvényt vásárolt több mint egymillió korona értékben, amik aztán teljesen elértéktelenedtek.

Politikai szereplésén felül tevékenyt részt vett vármegyéje életében is. Tagja volt a törvényhatósági bizottságnak és más fontosabb bizottságoknak is, és több intézmény élén is állt. A Baranya Vármegyei Gazdasági Egyesület, a Dunántúli Bank RT, az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara, a Pécs-Baranyai Automobil Club, a Pécs-Baranyai Múzeum Egyesület és a Pécs-Baranyavármegyei Közművelődési Egyesület mind elnökének tudhatta. Ezen felül neves műgyűjtő volt, pozsonyi kastélyában értékes képgyűjteményt tartott, de ügyesen rajzolt és festett, valamint csellón is tehetségesen játszott.

Címei, kitüntetései

szerkesztés
  • magyar gróf, 1902
  • Katonai Érdemérem
  • A Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvénye
  • A Magyar Vöröskereszt érdemkeresztje

1921. október 14-én vette feleségül németújvári gróf Batthyány Lujza Máriát (1897–1981), két gyermekük született:

  • Móric Rudolf Marian Pál (1924–2002) gépészmérnök; neje: Lukácsovich Veronika (1930–2017)
  • Pál Marian (1926–2021; neje: jobaházi Dőry Katalin (1934–2022)


Elődje:
br. Fejérváry Imre
Utódja:
Szily Tamás
Elődje:
Szily Tamás
Utódja:
Kerese György
Elődje:
Visy László
Utódja:
Oberhammer Antal
Elődje:
gr. Szapáry Lajos
Utódja:
Horvát István
Elődje:
gr. Szapáry Lajos
Utódja:
Horvát István