A berimbau vagy birimbau brazíliai egyhúros hangszer, a monoheterokord zenei íjak családjába tartozik. Afrikai eredetű, a rabszolga-kereskedelem révén jutott az Újvilágba. A capoeira nevű brazíliai tánc- és harcművészet, valamint a kandomblé szertartások elengedhetetlen kelléke.

Berimbau

Besorolás
kordofon
ütő
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás311.121.221
Menzúra0,8 … 1,2 m
Rokon hangszerekDoromb
A Wikimédia Commons tartalmaz Berimbau témájú médiaállományokat.

A berimbau egy íjszerűen megfeszített, egy-másfél méter hosszú, fapálcára erősített húrból és egy rezonátorként használt, 10-20 cm átmérőjű, kivájt tökből áll. A tök egy madzaggal van az ág egyik végének közelében rögzítve úgy, hogy egyben a húrhoz is hozzá van hurkolva. A húrt egy vékonyabb pálcával megütve szólaltatják meg. A hangszer és verője is hagyományosan biriba-fából (Eschweilera ovata) készül.

A hangszert háromféle nagyságban és hangolásban használják, ezek nevei a mélytől a magasig: gunga, médio és viola.

Részei, tartozékai

szerkesztés

A hangszer részeinek hagyományos brazíliai portugál megnevezései:

  • verga: a húrhordozó fapálca
  • arame: az acélhúr
  • cabaça: a tök-rezonátortest
  • baqueta: a verő
  • dobrão vagy pedra: pénzérme vagy kavics, a hang módosításához
  • caxixí (kiejtése kb. ka-se-se): tökhéjból és nádfonatból készült csörgő

Játékmód

szerkesztés
 
Caxixi, vaqueta, dobrão
 
Capoeira-zenészek

A hangszert a bal kéz tartja olyan módon, hogy a cabaça rögzítésére szolgáló hurok a kisujjon nyugszik, a gyűrűs- és mutatóujj a vergát markolja, a mutató- és hüvelykujj között a dobrão van. A jobb kéz tartja a vaquetát együtt a caxixível. A hangszert függőlegesen, olyan helyzetben tartják, hogy a cabaça nyílása közvetlenül a has előtt legyen, a rezonátor nyílása így a testhez szorítva változtatható, nyitható-csukható, így a dorombhoz hasonlóan a megszólaló húrnak más-más felhangját lehet kiemelni (wah-wah effektus).

Leggyakrabban a következő három jól elkülöníthető hangot használják:

  • Üres húr: a hangszert úgy tartják, hogy a cabaça teljesen nyitott legyen, miközben a húrt a tök rögzítési helyétől kb. két ujjnyi távolságra megütik. Mélyebb, zengő hangot ad.
  • Magas hang: a hangszert az előzőhöz hasonló helyzetben tartják, de a dobrão a húrhoz van szorítva, és a húrt ettől a helytől feljebb két ujjnyira ütik meg. A hang az előző megszólaltatási módhoz képest egy hanggal (kis- vagy nagyszekund) magasabb.
  • Zörgés: a hangszer a hashoz szorul, a cabaça zárt helyzetben van, a dobrão finoman, szorítás nélkül a húrhoz ér, fölötte ütődik hozzá a verő. Éles, zörejszerű hang keletkezik.

A capoeirában néhány gyakrabban használt ritmusképlet, toque (X jelöli a zörgést, O az üres húrt, I a magas hangot, . a szünetet):

  • Angola (lassúbb)
O . I . . . X X
  • São Bento Grande (gyorsabb)
I . O . O . X X
  • Cavalaria (gyors)
O . X X O . X X O . X X O O O O

További információk

szerkesztés