Big five személyiségmodell

A Big Five a személyiségpszichológia egyik legfontosabb személyiségmodellje. Az elméletcsoportnak a lényege, hogy a különböző személyiségjellemzők faktoranalitikus rendezése szerint öt faktorcsoportba sorolhatóak. Számos neves pszichológus foglalkozott ezzel a témával, és éppen ezért az öt faktornak több elnevezése is van, és tartalmuk máig vitatott. Amiben a legtöbben egyetértenek, hogy van néhány nagy jelentőségű tulajdonság-együttes, amit alapvető diszpozícióként, azaz személyiségvonásként (trait) értelmezhetünk. A Big Five személyiségtaxonómiát az 1950-es években Warren Norman hozta be a köztudatba, amiért „Norman's Big Five”-ként is szerepel sok helyen. A Big Five öt személyiségvonása: Extraverzió, Barátságosság, Lelkiismeretesség, Érzelmi stabilitás, Kultúra/Intellektus. A Big Five-ot több nyelven is sikerült reprodukálni, többek között angolul, németül és hollandul, illetve több nyelven részben (általában az utolsó faktor vitatottsága miatt), mint például magyarul, olaszul és lengyelül.

Az öt személyiségvonás szerkesztés

Extraverzió szerkesztés

Az Extraverzió faktorának értelmezése szintén vitatott, valakik szerint az impulzusok szabad kifejezése, magabiztosság, ugyanakkor mások szerint meg dominancia vagy boldogság jellemzi legjobban a faktort, illetve általában a szociabilitást, társaságkedvelést is beleveszik. Fontos megjegyezni, hogy az Extraverzió Big Five faktornak nem az introverzió az ellenpólusa.

Dimenzió egyik végén álló személy: pozitív érzelmi beállítottságú, asszertív, társaságkedvelő.

Dimenzió másik végén álló személy: csendes,visszahúzódó,inkább tartózkodó, mint barátságtalan, szeret egyedül lenni.

Barátságosság szerkesztés

A Barátságosság faktorát általában a kapcsolatok fenntartásának képességeként szokták emlegetni. Egyesek szerint hozzátartozik egyfajta engedelmes szolgálatkészség, gondoskodás és érzelmi támogatás is, ami megköveteli a negatív érzések legátlását. A dimenzió másik végén a kellemetlenkedés, az előbbiekkel szemben álló, illetve ellentétes tulajdonságokra utal, ami egészen az ellenségességig elmehet.

Dimenzió két végén álló személyek jellemzői:

  • barátságos – barátságtalan
  • meleg – hideg
  • kedves – nyers
  • udvarias – udvariatlan
  • jó természetű – ingerlékeny

Lelkiismeretesség szerkesztés

A Lelkiismeretesség faktor elnevezése közel sem fed le minden tulajdonságot, ami ebbe a kategóriába beleesik, hiszen ebbe a faktorba tartozik többek között a tervezés, kitartás, célokért való küzdelem, felelősséggel való viszony. Éppen ezért sokan Akarat, Beszabályozottság, illetve Felelősségként neveznék ezt a faktort.

Dimenzió két végén álló személyek jellemzői

  • óvatos – meggondolatlan
  • komoly – frivol
  • alapos – felületes
  • szorgalmas – lusta
  • felelősségteljes – felelőtlen

Érzelmi stabilitás szerkesztés

Ennek a faktornak is több elnevezése forog a köztudatban, sokan Emocionalitás vagy Neuroticizmusként emlegetik. Egyébiránt az ebbe beletartozó személyiségjegyek listája és jellemzése között van a legnagyobb egyetértés a pszichológusok között. A szorongásélmény-kiegyensúlyozottság a faktor talán leglényegesebb ellentétpárja, de maga az „Érzelmi stabilitás” elnevezés sokat letakar magából a faktorból.

Dimenzió egyik végén álló személy: érzelmileg kiegyensúlyozott, képes a stresszkeltő helyzetekkel higgadtan szembenézni.

Dimenzió másik végén álló személy: hajlamos az irreális gondolkodásra, alacsony önértékelés, szomatikus tünetektől szenvedhet, kevésbé tudja impulzusait kontrollálni.

Kultúra/Intellektus szerkesztés

A Big Five ötödik faktora a legvitatottabb az összes között, részben a különböző mérőmódszerek miatt. Sokan kifogásolták, hogy a faktorban intelligenciamutatók is szerepelnek, ezért a Kultúra helyett az Intellektus elnevezés is bevett. Szintén népszerű elnevezés a Nyitottság is, ami nem egyszerűen az intelligenciaszintre utal, hanem az élmények, tapasztalatok iránti nyitottságra utal. Ez a faktor egyébiránt, ami miatt több nyelven csak részben sikerült reprodukálni a Big Five-ot.[forrás?]

  • intellektus (képzeletgazdagságot méri, a logikus gondolkodást nem): felfogás, értelmesség, verbalitás, originalitás
  • tapasztalatok iránti nyitottság (Costa és McCrae, 1985):
    • fantáziadús – fantáziátlan
    • intellektuális – ösztönös
    • kifinomult – durva
    • kíváncsi – érdektelen
    • kreatív – nem kreatív

Források szerkesztés