Bognár Gergely
Bognár Gergely (Pósfa, 1868. február 16.[1] – Esztergom, 1947. május 30.) szentszéki tanácsos, kanonok, plébános.
Bognár Gergely | |
Született |
1868. február 16. Pósfa |
Elhunyt |
1947. május 30. (79 évesen) Esztergom |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
ÉleteSzerkesztés
Teológiai tanulmányait az esztergomi Hittudományi Főiskolán végezte. 1892. június 27-én pappá szentelték, majd káplánként szolgált Pozsonypüspökin.[2] 1896-tól plébános Dunahidason. 1906-ban sikertelenül pályázott a somorjai plébániára.[3] 1907-től a Magyarországi Róm. Kath. Hittanárok és Hitoktatók Egyesületének tagja.[4] 1913-ban az ellenzék tagjaként nem fogadta el és tartózkodott Pozsony vármegye közgyűlésének kormány melletti bizalmi indítványa ügyében.[5] 1911-ig a Hidasi Keresztény Fogyasztási Szövetkezet igazgatósági tagja,[6] de még 1917-ben is egyik vezetője volt.[7] 1917-ben a Féli Mezőgazdasági Hengermalom Részvénytársaság igazgatósági tagja.[8]
1926-tól nagyszombati szentszéki bíró. 1927-től Gútán lett adminisztrátor, majd plébános. 1929-ben támogatta a komáromi bencések diákmenzáját.[9]
Az Egyesült Magyar Párt politikai törekvéseit is támogatta,[10] 1937-ben nagygyűlést szerveztek Gútán.[11] A kommunista párt ellen szólalt fel.[12]
1938. november 7-én a Felvidék visszatértekor ünnepi beszédet tartott Gútán. A magyar Nemzeti Tanács elnöke volt.[13] Az első bécsi döntés után 1939 májusában az abonyi iskola zászlót ajándékozott a gútai iskolának, mely zászlót felszentelte és ünnepi beszédet mondott.[14] Missziós egyesületet alapított az elcsatolt magyar hívek pasztorálására.[15] 1939. július 25-től esztergomi mesterkanonok.[16]
Az esztergomi bazilika kriptájában temették el.
A galántai Szent Ágoston Társulatnak elnöke, és 1889-től a Szent István Társulat tagja volt.[17] A Magyarországi Róm. Kath. Hittanárok és Hitoktatók Egyesületének tagja.[18]
ElismeréseiSzerkesztés
- Magyarországért érdemkereszt
- Magyar Érdemrend tisztikeresztje[19]
MűveiSzerkesztés
- 1939 A közönség szószéke - Válasz egy nyilas képviselőnek. Nemzeti Újság 21/70, 20 (1939. március 25.)
ForrásokSzerkesztés
- Beke Margit 1989: Esztergomi kanonokok 1900-1985. Unterhaching, 113.
- knihydominikani.sk
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ 1969. december 13. a knihydominikani.sk szerint
- ↑ Havi Közlöny 15/8, 885 (1892. augusztus 1.)
- ↑ Pesti Hírlap 28/307, 9 (1906. november 7.)
- ↑ Katholikus Nevelés I/2, 100. (1907. február 20.)
- ↑ Budapesti Hírlap 33/231, 4 (1913. szeptember 30.)
- ↑ Központi Értesítő 36/19, 446 (1911. március 5.)
- ↑ Központi Értesítő 42/61, 1361 (1917. augusztus 2.)
- ↑ Központi Értesítő 42/59, 1318 (1917. július 26.)
- ↑ Gidró Bonifác 1930: A komárnoi (komáromi) sz. Benedek-rendi kath. gimnázium értesítője az 1929-30. iskolai évről. Komárom, 32.
- ↑ Pesti Hírlap 59/148, 5 (1937. július 3.)
- ↑ Nemzeti Ujság 19/148, 2 (1937. július 3.)
- ↑ Kassai Munkás 19/22, 2 (1928. január 27.)
- ↑ Pesti Hírlap 60/253, 8; Uj Magyarság 5/253, 4; Friss Újság 43/254, 6 (1938. november 8.); Uj Nemzedék 20/254, 10; Esti Kurir 16/254, 3 (1938. november 9.)
- ↑ Gerl Árpád 1939 (szerk.): Az Abonyi Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskola Évkönyve az 1938-39. iskolai évről. Abony, 6-7.
- ↑ Nemzeti Ujság 21/38, 12 (1939. február 16.)
- ↑ Magyar Nemzet 2/168, 10 (1939. július 26.)
- ↑ Religio 1889/40, 324.
- ↑ Katholikus Nevelés 1/10, 100, 490 (1907. december 20.)
- ↑ Nemzeti Újság 21/71, 11 (1939. március 28.); Friss Ujság 44/108, 6 (1939. május 12.)