Főmenü megnyitása

Bohus Béla

magyar orvos, neurobiológus

Bohus Béla (Budapest, 1936. május 10.Groningen, Hollandia, 2000. szeptember 19.) orvos, neurobiológus.

Bohus Béla
Született 1936. május 10.
Budapest
Elhunyt 2000. szeptember 19. (64 évesen)
Groningen
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái

CsaládjaSzerkesztés

Szülei Bohus Béla (1907–1959) járási főállatorvos és Bencze Ilona (†1954). Felesége 1960-tól Várady Zita fogszabályozási asszisztens. Fia Bohus Béla (1961–) és Bohus András (1967–).

IskoláiSzerkesztés

A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1954-ben, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen általános orvosi oklevelet szerzett 1960-ban, laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett 1963-ban, az orvostudományok kandidátusa (1969).

ÉletútjaSzerkesztés

A POTE Élettani Intézet gyakornoka (1959–1962), egyetemi tanársegéde (1962–1966?), egyetemi adjunktusa (1966?–1970). Az Utrechti Egyetem Rudolf Magnus Farmakológiai Intézetének ösztöndíjas vendégkutatója (1965–1966, 1970), letelepedése után az Intézet egyetemi docense (1970–1982). A Groningeni Egyetem Biológiai Kar Állatélettani Intézet tanszékvezető egyetemi tanára (1982–2000); közben a Kar dékánja (1990–1992).

A hollandiai Mikes Kelemen Kör elnöke. Több hollandiai magyar szervezet vezetőjeként jelentős szerepet játszott a hollandiai, ill. a nyugat-európai szórványmagyarság életében.

MunkásságaSzerkesztés

Neuroendokrinológiával, neurofiziológiával foglalkozott, elsősorban a hipofízis–mellékvesekéreg-hormonok központi idegrendszeri hatásainak vizsgálata terén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. Kutatásaival tisztázta az ún. extrahipotalamikus struktúráknak a kortikoidok visszajelentő mechanizmusában játszott szerepét, valamint értékes eredményeket ért el az ACTH-szerű peptidek tanulási folyamatokban játszott szerepére vonatkozóan. Hollandiában elsősorban a hipofízis elülső- és hátsólebenyhormonok, majd az opioid peptidek hatásait tanulmányozta a viselkedés, a tanulás és a memória folyamataira: e munkássága alapvető jelentőségű egy új tudományterület, a neuropeptid-kutatás megalapozásában.

ElismeréseiSzerkesztés

Az International Society of Psychoneuroendocrinology elnöke.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Metabolism in vitro of Hydrocortisone in Dog, Cat, Guinea Pig and Rat Liver. Endrőczi Elemérrel. (Acta Physiologica, 1960)
  • The Effect of Central Nervous Lesions on Pituitary-adrenocortical Function in the Rat. – Analysis of the Direct Adrenal Action of Neurohypophyseal Hormones. Endrőczi Elemérrel. (Acta Physiologica, 1961)
  • Sexual Differences in the Pituitary-adrenal System of the Adult Rat. Lissák Kálmánnal. (Acta Physiologica, 1962)
  • Further Data Concerning the Sex Differences of the Pituitary-adrenal System in the Rat. Endrőczi Elemérrel, Lissák Kálmánnal. – Correlation between Avoiding Conditioned Reflex Activity and Pituitary Adrenocortical Function in the Rat. Endrőczi Elemérrel, Lissák Kálmánnal. (Acta Physiologica, 1963)
  • Hormonális visszajelentő mechanizmus szerepe az adaptatív hipofízis-mellékvesekéreg és magatartási válasz szabályozásában. Kand. értek. (Bp., 1967)
  • Az élő világ szociológiája. (Mérlegen. Irodalmi, történelmi és szociológiai tanulmányok. Utrecht, 1978).

ForrásokSzerkesztés

További irodalomSzerkesztés

  • In memoriam B. B. tanszékvezető egyetemi tanár. (PTE Orvoskari Hírmondó, 2000).