Bohus Béla
Bohus Béla (Budapest, 1936. május 10. – Groningen, Hollandia, 2000. szeptember 19.) orvos, neurobiológus.
Bohus Béla | |
Született | 1936. május 10.[1][2] Budapest |
Elhunyt | 2000. szeptember 19. (64 évesen)[1][2] Groningen |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Családja
szerkesztésSzülei Bohus Béla (1907–1959) járási főállatorvos és Bencze Ilona (†1954). Felesége 1960-tól Várady Zita fogszabályozási asszisztens. Fia Bohus Béla (1961–) és Bohus András (1967–).
Iskolái
szerkesztésA pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1954-ben, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen általános orvosi oklevelet szerzett 1960-ban, laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett 1963-ban, az orvostudományok kandidátusa (1969).
Életútja
szerkesztésA POTE Élettani Intézet gyakornoka (1959–1962), egyetemi tanársegéde (1962–1966?), egyetemi adjunktusa (1966?–1970). Az Utrechti Egyetem Rudolf Magnus Farmakológiai Intézetének ösztöndíjas vendégkutatója (1965–1966, 1970), letelepedése után az Intézet egyetemi docense (1970–1982). A Groningeni Egyetem Biológiai Kar Állatélettani Intézet tanszékvezető egyetemi tanára (1982–2000); közben a Kar dékánja (1990–1992).
A hollandiai Mikes Kelemen Kör elnöke. Több hollandiai magyar szervezet vezetőjeként jelentős szerepet játszott a hollandiai, ill. a nyugat-európai szórványmagyarság életében.
Munkássága
szerkesztésNeuroendokrinológiával, neurofiziológiával foglalkozott, elsősorban a hipofízis–mellékvesekéreg-hormonok központi idegrendszeri hatásainak vizsgálata terén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. Kutatásaival tisztázta az ún. extrahipotalamikus struktúráknak a kortikoidok visszajelentő mechanizmusában játszott szerepét, valamint értékes eredményeket ért el az ACTH-szerű peptidek tanulási folyamatokban játszott szerepére vonatkozóan. Hollandiában elsősorban a hipofízis elülső- és hátsólebenyhormonok, majd az opioid peptidek hatásait tanulmányozta a viselkedés, a tanulás és a memória folyamataira: e munkássága alapvető jelentőségű egy új tudományterület, a neuropeptid-kutatás megalapozásában.
Elismerései
szerkesztésAz International Society of Psychoneuroendocrinology elnöke.
Főbb művei
szerkesztés- Metabolism in vitro of Hydrocortisone in Dog, Cat, Guinea Pig and Rat Liver. Endrőczi Elemérrel. (Acta Physiologica, 1960)
- The Effect of Central Nervous Lesions on Pituitary-adrenocortical Function in the Rat. – Analysis of the Direct Adrenal Action of Neurohypophyseal Hormones. Endrőczi Elemérrel. (Acta Physiologica, 1961)
- Sexual Differences in the Pituitary-adrenal System of the Adult Rat. Lissák Kálmánnal. (Acta Physiologica, 1962)
- Further Data Concerning the Sex Differences of the Pituitary-adrenal System in the Rat. Endrőczi Elemérrel, Lissák Kálmánnal. – Correlation between Avoiding Conditioned Reflex Activity and Pituitary Adrenocortical Function in the Rat. Endrőczi Elemérrel, Lissák Kálmánnal. (Acta Physiologica, 1963)
- Hormonális visszajelentő mechanizmus szerepe az adaptatív hipofízis-mellékvesekéreg és magatartási válasz szabályozásában. Kand. értek. (Bp., 1967)
- Az élő világ szociológiája. (Mérlegen. Irodalmi, történelmi és szociológiai tanulmányok. Utrecht, 1978).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Catalogus Professorum Academiae Groninganae. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b In Memoriam Prof. Dr. Bela Bohus: May 10, 1936 -September 19, 2000
Források
szerkesztésTovábbi irodalom
szerkesztés- In memoriam B. B. tanszékvezető egyetemi tanár. (PTE Orvoskari Hírmondó, 2000).