Bojtár Endre

magyar műfordító, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár

Bojtár Endre (Budapest, 1940. május 26.2018. február 11.) József Attila-díjas magyar műfordító, szerkesztő, kritikus, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa (1976)

Bojtár Endre
A Széchenyi-díj alkalmából rendezett köszöntésén
A Széchenyi-díj alkalmából rendezett köszöntésén
Született 1940. május 26.
Budapest
Elhunyt 2018. február 11. (77 évesen)
Állampolgársága magyar
Házastársa Farkas Anna (1962–2018)
Gyermekei két gyermek:
Bojtár B. Endre és Bojtár Péter
Foglalkozása
  • műfordító
  • szerkesztő
  • kritikus
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1958–1963)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Bojtár Endre témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

1958–1963 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának orosz-cseh szakos hallgatója volt. 1963-tól a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársaként először a kelet-európai irodalmak összehasonlító történetével, majd irodalomelmélettel foglalkozott. 1964–1965 között Lengyelországban volt ösztöndíjas. 1967–1971 között a Helikon című folyóirat főmunkatársa volt. 1986 óta a Közép- és Kelet-európai Irodalmak Osztályának osztályvezetője. 1977–1980 között a József Attila Tudományegyetemen közép- és kelet-európai irodalomtörténetet adott elő, egyetemi docens. 1985-ben Los Angelesben tartózkodott. 1989-től a 2000 című folyóirat egyik szerkesztője. 1991–1994 között a Central European University Comparative Literature programjának az igazgatója volt. 1997-ben Bécsben volt vendégkutató.

MunkásságaSzerkesztés

A cseh és lengyel neostrukturalizmus ösztönzésére főként az irodalmi mű jelentésének és értékének kérdésével és az irodalomtörténet elméleti és módszertani problémáival foglalkozott. Megalapozta a magyarországi baltisztikai kutatást. Lengyel, litván és más közép- és kelet-európai alkotók műveiből antológiákat állított össze, számos cseh, lengyel, litván, szerb, orosz, ukrán mű fordítója.

MagánéleteSzerkesztés

1962-ben házasságot kötött Farkas Annával. Két fiuk született; Bojtár B. Endre (1963) műfordító és Péter (1968).

MűveiSzerkesztés

  • A lengyel költészet antológiája (szerkesztette, 1969)
  • A csíkos autóbusz – mai litván elbeszélők (szerkesztette, 1970)
  • A kelet-európai avantgarde irodalom (monográfia, 1977, angolul: East European Avant-Garde Literature, 1992)
  • A szláv strukturalizmus az irodalomtudományban (monográfia, 1978, angolul: Slavic Structuralism, John Benjamins, 1985)
  • Litván költők antológiája (szerkesztette, 1980)
  • Bibó-emlékkönyv (1980)
  • Egy kelet-européer az irodalomelméletben (esszék, 1983)
  • Kevés szóval litvánul (1985)
  • "Az ember feljő..." A felvilágosodás és a romantika a közép- és kelet-európai irodalmakban (monográfia, 1986)
  • Európa megrablása (A balti államok bekebelezésének története dokumentumok tükrében 1939-1989) (1989)
  • Litván kalauz (tanulmányok, 1990)
  • Arany Közép-Európa-sorozat (szerkesztette, 1992)
  • Europica Varieta-sorozat (szerkesztette, 1993)
  • Kelet-Európa vagy Közép-Európa? (cikkek, tanulmányok, 1993)
  • Bevezetés a baltisztikába (monográfia, 1997)
  • Aki utoljára nevet. Közép-európai humorantológia (szerkesztette, 1997)
  • Foreword to the Past: A Cultural History of the Baltic People (1999)
  • A kelet-européer pontossága (esszék, 2000)
  • Litván-magyar szótár – Lietuviu-vengru kalbu zodynas (2007)
  • "Hazát és népet álmodánk"... Felvilágosodás és romantika a közép- és kelet-európai irodalmakban (2008)
  • Útvesztők, útjelzők. Írások a közép- és kelet-európai kultúrák köréből; Kalligram, Bp.–Pozsony, 2015
  • Diktatúrák. Horthytól Orbánig – és vissza; GlobeEdit, Saarbrücken, 2017

MűfordításaiSzerkesztés

  • Ludvik Askenazy: Kutyaélet (1961)
  • Kazys Saja: Kik laknak a nagybőgőben? (meseregény, 1963)
  • M. Jancová: Mese az iskolatáskáról, amelyik szomorú volt (1966)
  • Vaclav Havel: Kerti ünnepély (1966)- Abody Béla ezt használta fel
  • M. Jancová: A róka és a holló. Szlovák népmesék (1966)
  • Karel Kosik: A konkrét dialektikája (tanulmány, 1967)
  • H. Markiewicz: Az irodalomtudomány fő kérdései (1968)
  • Jan Cerny: A futballról – komolyan (1971)
  • Kazys Saja: Jónás, a próféta (drámák, Maráz Lászlóval, 1971)
  • Milos Macourek: Jakub és a kétszáz nagypapa (mesék, 1974)
  • M. Kownacka: Kerti kalandok (1978)
  • Justinas Marcinkevicius: Három dráma (drámák, Tandori Dezsővel, 1979)
  • Kazys Saja: A szőttes (elbeszélések, Bojtár Annával, Maráz Lászlóval, 1979)
  • Jevgenyij Svarc: Az elvarázsolt testvérek (mesejáték, Tótfalus Istvánnal, 1980)
  • Szamuil Marsak: A balsors és a katona (mesejáték, 1982)
  • Frantisek Nepil: Saját manccsal írtam (mese, 1983)
  • Vaclav Havel: Largo desolato (1985)
  • S. T. Kondrotas: A kígyó pillantása (regény, 1986)

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés