Főmenü megnyitása

A báró kászoni és impérfalvi Bornemisza család régi magyar főnemesi család, amely főleg Erdélyben játszott jelentősebb szerepet.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A család leszármazása homályos, eredetileg a kászon-impérfalvi Csutak nevet viselték. Nemesi címerlevelet I. Rákóczy György erdélyi fejedelemtől kapott Csutak György 1633. március 29.-én.[1] A nemességét, 1636. május 16.-án hirdette ki Háromszéken. Csutak János (1672-1742), főkirálybíró, erdélyi alkancellár, 1717-ben már bárói címet kapott, és ezzel egyidejűleg vezetéknevét kászoni Bornemiszára cserélte. Nem sokkal később már az örökös jogú főrendiházi családok közé tartoztak. Második feleségétől, báró hallerkeői Haller Borbálától (1691-1733) származott báró kászon és impérfalvi Bornemisza Albert (1832-1899), akinek a nejétől, gróf gönczruszkai Kornis Gabriella (1834-1902) asszonytól született báró Bornemisza Gábor (1859-1915), császári és királyi kamarás, az utolsó férfi tagja annak az ágának Bornemissza családnak. Gábor császári és királyi kamarás 1907-ben bárói rangját, nevét, előnevét és címerét fiúgyermekek hiányában, egyetlen leányának, báró Bornemissza Margitnak, a férjére Heinrich Thyssenre ruházta át, aki ezután Thyssen-Bornemisza néven a magyar bárók sorát gyarapította. I. Ferenc József magyar király 1907. június 22.-én magyar nemességet, a Bornemissza család "kászon és impérfalvi" nemesi előneveit, valamint a bárói címét adományozta Thyssennek.[2]

CímereSzerkesztés

Kempelen Béla írásaiban ezt találhatjuk:

Czímer: négyelt paizs, melynek harmadik és negyedik negyedét alulról felnyuló homoru ék választja széjjel, a paizs közepére pedig aranykoronával födött szivpaizs van tüzve; az első vörös mezőben zöld halmon álló, kissé kiszélesedő águ magas ezüst kereszt; a második kék mezőben hullámzó tenger fölött csillag; a harmadik szintén kék mezőben három ezüst porodás vörös rózsával rakott balharánt arany pólya; a negyedik vörös mezőben fészkén ülő s három fiát vérével tápláló ezüst pelikán, végül a beékelt kék mezőben hullámzó tengeren fészkelő, jobbra fordult jégmadár látható; az aranynyal és feketével hasitott szivpaizs kétfejü, vörös csőrü és karmu, szintcserélő, azaz a jobboldali mezőben fekete, a baloldali fekete mezőben pedig arany sast tüntet fel, bárói korona; kék sisak. A jobboldalinak disze: jobbról aranynyal és vörössel, balról feketével és ezüsttel vágott két saszárny között az ezüst kereszt, a baloldalié pedig jobbról aranynyal és kékkel, balról kékkel és aranynyal vágott két elefántormány között lebegő csillag; takarók: vörös-ezüst, kék-arany, jobbról ágaskodó arany oroszlán, balról arany griff.

Jelentősebb családtagokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. F 3 - Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára - Centuriae - GG - N°. 80.
  2. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 71. kötet - 750. oldal

ForrásokSzerkesztés

  • Révai nagy lexikona (III. kötet, BÉKE–BRUTTÓ)
  • Révai új lexikona (III. kötet, BIB-BÜL)
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok (II. és III. kötet)
  • A báró kászoni Bornemisza családfa (online hozzáférés)
  • A Thyssen családfa (online hozzáférés)