Főmenü megnyitása

Boross László (biokémikus)

biokémikus

Boross László (Pécs, 1931. július 14.Budapest, 2012. december 14.) magyar biokémikus, egyetemi tanár.

Boross László
Életrajzi adatok
Született1931. július 14.
Pécs
Elhunyt2012. december 14.
Budapest
Ismeretes mint
  • egyetemi oktató
  • biokémikus
Iskolái
Pályafutása
Szakterület biokémia

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

1931. július 14-én született Pécsett Boross György és Lovrics Antónia fiaként, egyik testvére Boross Zoltán (1929–2009) közgazdász. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, Pécsett.[1] Egyetemi diplomáját 1954-ben szerezte a szegedi tudományegyetemen, kémia-fizika szakon. 1954-től 1957-ig Pécsi Orvostudományi Egyetem Kémiai Intézetének kutatója volt, majd 1957-től a Magyar Tudományos Akadémia Biokémiai Intézetének kutató munkatársa lett, közel két évtizedre, 1974-ig. 1974 és 1986 között a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt, ami után, 1986-ban a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem biokémiai tanszékére került, egyetemi tanárként. 1960-ban kapta meg a biológiai tudományok kandidátusa fokozatot, 1973-ban pedig a biológiai tudományok doktorává nevezték ki.

Közben több ízben is volt külföldi kiküldetésekben, így 1964-65-ben az izraeli Rehovotban működő Weizmann Intézetben volt vendégkutató E. Kacsalszkij mellett, 1974-ben pedig Woods Hole-ban, Szent-Györgyi Albert mellett. 1982-83-ban az amerikai bethlehemi Lehigh Egyetem Fulbright-ösztöndíjas vendégprofesszora volt, 1990-ben és 1991-ben pedig a bécsi Agrártudományi egyetemen töltött el hosszabb időt vendégprofesszorként.

2012. december 14-én hunyt el; halála után, 2013. január 12-én a Városmajori Jézus szíve plébániatemplomban helyezték nyugovóra.

Kutatási területeiSzerkesztés

Kutatói pályája kezdetén növényi hatóanyagok, elsősorban az antrakinon kémiai természetével és antibakteriális hatásának vizsgálatával foglalkozott. Idővel, az MTA kutatójaként az érdeklődése egyre inkább a fehérjék ioncserélő kromatográfiás vizsgálata, a pajzsmirigyhormonok analízise, majd pedig enzimkémiai kutatások felé fordult. Az enzimszerkezet és biológiai aktivitása közötti kapcsolatok feltárása (különösen a fehérje-oldalláncok reakciókészségének vizsgálata), illetve az úgynevezett immobilizált enzimek tanulmányozása terén elért eredményei nemzetközileg is jelentősek. További kutatási területei voltak még: a fehérjék funkciós csoportjainak kémiai módosítása, az SH-csoportok reverzibilis és irreverzibilis átalakítása; tiofoszfát vegyületek biokémiai kérdései; biokémiai elválasztástechnika; egyes fémionok hatása az enzimekre.

MűveiSzerkesztés

Jelentősebb művei között említhető az Ioncserés kromatográfia a szerves és biokémiában (1968), a Gélkromatográfia (1974), az angol nyelven publikált Gel Chromatography (1979) és a Bevezetés a biokémiába című egyetemi jegyzet (1990).

CsaládjaSzerkesztés

Felesége, Boross (Bobánovics) Mária (1933– ) szintén biokémikus és orvos. Egy fiuk született, Boross Gábor (1956– ).

JegyzetekSzerkesztés

  1. A 300 éves Pécs Nagy Lajos Gimnázium Jubileumi Évkönyve. Szerk.: Kelenfi Elemér, Pécs, 1987. 375.

ForrásokSzerkesztés