Borsos tinóru

	A borsos tinóru; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan	<img src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Tox_Inedible_icon.svg/36px-Tox_Inedible_icon.svg.png" decoding="async" width="36" height="36" class="mw-file-element" data-file-width="300" data-file-height="300">

Borsos tinóru
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Boletales;
Család:	Boletaceae;
Nemzetség:	Chalciporus;
Tudományos név
	Chalciporus piperatus; (Bull.) Bataille (1908)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Borsos tinóru témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Borsos tinóru témájú médiaállományokat és Borsos tinóru témájú kategóriát.

A borsos tinóru (Chalciporus piperatus) a tinórufélék családjába tartozó, lomb- és fenyőerdőkben termő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése szerkesztés

A borsos tinóru kalapja 2-5,5 cm átmérőjű, alakja félgömbös, majd domborúvá válik. Puha széle túlnő a csöves trámán. Felszíne szárazon nemezes, vizesen síkos és fényes, kissé tapadós. Színe a fahéjbarnástól a sötét bőrbarnásig terjed. Húsa vastag, puha; színe sárga (némi vörös beütéssel, vágásra nem változik). Szaga nem jellegzetes, íze égetően csípős.

Termőrétege (trámája) csöves, a pórusok nagyok (1-2/mm), felkanyarodó vagy a tönkhöz nőtt. Színe narancsbarna, sárgásbarna vagy többé-kevésbé fahéjvörös. Kezdetben nehezen, később könnyen lefejthetők a kalap húsáról.

Spórapora fahéjbarna. Spórái hosszúkásak, simák, méretük 8-11 x 4-5,5 µm.

Tönkje 3-5 cm magas, 0,3-1 cm vastag. Alakja hengeres, de szinte mindig elgörbül. Színe sárgás kárminvöröses szálakkal, töve sárga.

Hasonló fajok szerkesztés

Más tinórukkal, pl. a nyersen mérgező változékony tinóru kisebb példányaival lehet összetéveszteni.

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Eurázsiában, Észak-Amerikában és Dél-Afrikában honos. Magyarországon nem ritka.

Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben található meg. Nyáron és ősszel terem. Lehetséges, hogy fenyőkkel és keményfákkal alkot gyökérkapcsoltságot, de egyes feltételezések szerint a légyölő galóca parazitája.

Csípős íze miatt nem ehető.