Buglyos fátyolvirág

növényfaj

A buglyos fátyolvirág vagy egyszerűen csak fátyolvirág[1] (Gypsophila paniculata) a szegfűvirágúak rendjébe, ezen belül a szegfűfélék családjába tartozó növényfaj, melyet boglyas fátyolvirágnak,[1] illetve magyar szappangyökérnek[1] is neveznek. Népies nevei: szappanozófű, patikai tajtékozófű, ebmankóró, boglyas dercefű.

Buglyos fátyolvirág
Gypsophila paniculata
Gypsophila paniculata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Alrend: Caryophyllineae
Család: Szegfűfélék (Caryophyllaceae)
Nemzetség: Gypsophila
Faj: G. paniculata
Tudományos név
Gypsophila paniculata
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Buglyos fátyolvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Buglyos fátyolvirág témájú médiaállományokat és Buglyos fátyolvirág témájú kategóriát.

Illusztráció a buglyos fátyolvirágról

Elterjedés, élőhely szerkesztés

Laza homokos talajon, vasúti töltéseken, gátakon illetve a Bugac homokbuckáin élő évelő növény. Virágzása június - július között tart.

A Közép- és Kelet-Európában őshonos növény inváziós faj Észak-Amerika nagy részén.[2]

Megjelenés, jellemzők szerkesztés

Szára 0,5-1 méter magasra is megnőhet, felfele dús elágazásokban folytatódik, ízelt. Levelei 3-6 centiméter hosszúak, keresztben átellenesek, lándzsa alakúak, ép szélűek. Virágai aprók, fehéres színűek összetett bogot alkotnak a szárak végein. Gyökere karó alakú, kívül világosbarna, belül húsos sárgásfehér színű, 2 méter hosszúságra is megnőhet, vastagsága elérheti a 15 centimétert.

Hatóanyagok szerkesztés

Drogja a fehér magyar szappangyökér (Saponariae albae Hungaricae radix), amely nagy mennyiségű szaponint tartalmaz.

Gyógyhatás szerkesztés

Nyálkaoldó, köptető kanalas orvosság készül belőle.

Virágkötészet szerkesztés

Kultivált változata, a telt virágú Bristol Fairy a virágkötészet egyik legkedveltebb nyári díszítő virága („rezgő” népies néven is).

Egyéb felhasználás szerkesztés

Korábban finom kelmék tisztítására használták, illetve az ipar a különböző tisztítószerek habzóképességének növelésére használja.

Gyűjtés szerkesztés

A gyökerét gyűjtik, amelynek a kérgét eltávolítják, megtisztítva, felszeletelve szárítják.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 85., 388. o. ISBN 963 9121 22 3  
  2. Gypsophila paniculata L. – baby's breath, USDA Natural Resources Conservation Service, Plants profile

Források szerkesztés

  • Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.
  • Varró Aladár Béla: Gyógynövények mint háziszerek, Black and White Kiadó, 2002 ISBN 9639452149