Főmenü megnyitása

Burgajet

albániai falu Dibra megye Mat községében

Burgajet falu Albánia északi részén, Burreltól légvonalban 5, közúton 13 kilométerre északkeleti irányban, a Mat folyó jobb partját szegélyező dombságban. A 15. századtól a 20. század elejéig a Mat-vidék és a Mati törzs központja, I. Zogu albán király szülőhelye.

Burgajet
Burgajet látképe
Burgajet látképe
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Dibra
Község Mat
Alközség Lis
Népesség
Teljes népesség1000 fő[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság414 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Burgajet (Albánia)
Burgajet
Burgajet
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 38′ 10″, k. h. 20° 03′ 55″Koordináták: é. sz. 41° 38′ 10″, k. h. 20° 03′ 55″

FekvéseSzerkesztés

Burgajet a Mat völgyét keletről szegélyező Dejai-hegység nyugati hegylábát alkotó dombsági területen, 414 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A közeli Burrel felől a SH36-os jelű, aszfaltozott főűton érhető el.

TörténelmeSzerkesztés

Burgajet a 15. században vált jelentős regionális központtá, amikor a Zogolli család őse, Nagy Zogolli letelepedett itt, majd miután feleségül vette Szkander bég leánytestvérét, Monicát, megtette magát a Mat-vidék urának, a Mati törzs vezetőjének.[2] A 15. század végén a Zogollik felépítettek egy kisebb udvart közrezáró, négyszögletes alaprajzú, kétemeletes várkastélyt a négy másik magaslat és kiterjedt fenyveserdők által közrezárt meredek dombon,[3] és innen irányították a Mat-vidék életét egészen a 20. századig.[4]

1895-ben itt, a burgajeti várban született Amet Muhtar Zogolli,[5] aki később az ország meghatározó politikusa, majd I. Zogu néven 1928 és 1939 között Albánia királya volt. Burgajet a 19. század végén mintegy százötven házból állt.[6] Az első Balkán-háború kitörése után, 1912 őszén Albánia területére benyomuló szerb hadsereg felégette a várat,[7] de helyreállították, és az első világháború éveiben továbbra is Burgajet maradt a fiatal Zogolli sasfészke, a Mati törzs központja.[8] 1920-ban azonban a szerbek ismét lerombolták, és amikor I. Zogu és jegyese, Apponyi Géraldine 1938 tavaszán ellátogattak ide, a várnak már csak a romjait lehetett látni.[9] A második világháborút követően a Zogu-várkastély romjait az utolsó kőig elhordták, napjainkra már az alapjai sem látszanak.

JegyzetekSzerkesztés

  1. GeoNames (angol nyelven), 2005
  2. Dedet 2015 :149.
  3. Fischer 2012 :1.; Dedet 2015 :149.
  4. Fischer 2012 :1.; Dedet 2015 :150.
  5. Gárdos 1990 :32.; Jacques 2009 :377.; Elsie 2010 :498.; Fischer 2012 :1.; Dedet 2015 :121.
  6. Fischer 2012 :1.
  7. Gárdos 1990 :33.
  8. Pearson 2004 :28., 97.; Dedet 2015 :149.
  9. Dedet 2015 :149.

ForrásokSzerkesztés

  • Dedet 2015: Joséphine Dedet: Géraldine: Egy magyar nő Albánia trónján. Ford. Rácz Judit. Budapest: Európa. 2015. ISBN 9789634052029  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Fischer 2012: Bernd Jurgen Fischer: King Zog and the struggle for stability in Albania. Tirana: Albanian Institute for International Studies. 2012. ISBN 9789928412522  
  • Gárdos 1990: Gárdos Miklós: Magyar királyné a tiranai trónon. Budapest: Akadémiai. 1990. = Századunk Emlékezik, ISBN 9630556359  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137