Cápafarkú gitárrája

porcoshal-faj

A cápafarkú gitárrája (Rhina ancylostoma) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a Rhinopristiformes rendjébe, ezen belül a Rhinidae családjába tartozó faj.

Cápafarkú gitárrája
Akváriumi példány
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Rájaszerűek (Batoidea)
Rend: Rhinopristiformes
Család: Rhinidae
Nem: Rhina
Bloch & Schneider, 1801
Faj: R. ancylostoma
Tudományos név
Rhina ancylostoma
Bloch & Schneider, 1801
Szinonimák
  • Rhina anclyostoma Bloch & Schneider, 1801
  • Rhina ancylostomus Bloch & Schneider, 1801
  • Rhina cyclostomus Swainson, 1839
  • Squatina ancyclostoma (Bloch & Schneider, 1801)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cápafarkú gitárrája témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cápafarkú gitárrája témájú médiaállományokat és Cápafarkú gitárrája témájú kategóriát.

Nemének - amely családjának a típusneme - az egyetlen faja.

Előfordulása szerkesztés

A cápafarkú gitárrája előfordulási területe az Indiai-óceán és a Csendes-óceán nyugati része. Kelet-Afrikától, a Vörös-tengertől és a Perzsa-öböltől kezdve, keletre Pápua Új-Guineáig, északkeletre Japánig és délkeletre Új-Dél-Walesig sokfelé megtalálható.

Megjelenése szerkesztés

Ennek a porcos halnak az átlagos mérete 157-178 centiméter közötti; az eddig kifogott legnagyobb példány 300 centiméter hosszú és 135 kilogramm testtömegű volt. A pofája széles és kerekített. A hátúszói magasan kiemelkedőek. A mellúszói nagyok és szélesek. A szemek tájékától egy-egy és a hátgerinc mentén tüskesorok húzódnak az elülső hátúszóig. A fogai zúzásra alkalmazkodtak. A hátán az alapszín szürke vagy barnás, a hasán fehér. A hátán, úszóin és farokúszóján számos fehér pont van. A fején és vállain fekete pontok láthatók.

Életmódja szerkesztés

A trópusi korallszirtek lakója, mely 3-90 méteres mélységek között él. A tengerfenék homokos és iszapos részein is fellelhető. Rákokkal és kemény héjú puhatestűekkel táplálkozik.

Szaporodása szerkesztés

Ál-elevenszülő (ovovivipar) porcos hal. Miután a kis gitárráják felélték a szikzacskóik „sárgáját”, a szikzacskók az emlősök méhlepényéhez hasonló burokká alakulnak át. Ebben az anyaállat nyálkával, zsírral vagy fehérjével táplálja kicsinyeit. Egy alomban 4 kis gitárrája van. Születésükkor körülbelül 43 centiméteresek.

Felhasználása szerkesztés

Habár van ipari halászata, a cápafarkú gitárráják többsége véletlenül kerül a hálókba, mikor is az ember egyéb halakat céloz kifogni. Kifogásakor vigyázni kell, mert vergődése közben a tüskés testével megsebezheti a halászokat. Ebből a porcos halból, csak a mellúszóit fogyasztják el; ezt frissen vagy szárítva-sózva lehet beszerezni.

Képek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Rhina ancylostoma Bloch & Schneider, 1801 FishBase
  • Compagno, L.J.V. and P.R. Last, 1999. Rhinidae (=Rhynchobatidae). Wedgefishes. p. 1418-1422. In K.E. Carpenter and V. Niem (eds.) FAO identification guide for fishery purposes. The Living Marine Resources of the Western Central Pacific. FAO, Rome.
  • Rhina FishBase
  • Bloch, M.E. & Schneider, J.G. 1801. M. E. Blochii, Systema Ichthyologiae Iconibus cx Ilustratum. Post obitum auctoris opus inchoatum absolvit, correxit, interpolavit Jo. Gottlob Schneider, Saxo. Berolini. Sumtibus Auctoris Impressum et Bibliopolio Sanderiano Commissum i–lx + 1–584, Pls. 1–110. BHL Reference page.
  • Last, P.R., Séret, B. & Naylor, G.J.P. 2016. A new species of guitarfish, Rhinobatos borneensis sp. nov. with a redefinition of the family-level classification in the order Rhinopristiformes (Chondrichthyes: Batoidea). Zootaxa 4117(4): 451–475. doi: 10.11646/zootaxa.4117.4.1. Reference page.
  • Paepke, H.-J. 1999. Bloch's fish collection in the Museum für Naturkunde der Humboldt Universität zu Berlin: an illustrated catalog and historical account. Ruggell (Liechtenstein). Theses Zoologicae 32: 1–216, Pls. 1–32 (unpaginated). reference page