Cégnév

A cégnév (vagy kereskedelmi név) az a név, ami alatt adott gazdasági szervezet vagy személy gazdasági tevékenységét folytatja, s amely más – hasonló – gazdasági tevékenységet folytató személyektől való megkülönböztetést szolgálja és arra alkalmas. A magyar törvény meghatározása szerint olyan szóösszetétel, amely cég, azaz a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából létrejött jogalany hivatalos elnevezése.

• A cégnév lehet teljes vagy rövidített. A cégnév kötelezően tartalmazza a választott cégforma megnevezését illetve a vezérszót. A cégnév elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését.

A cégnévként alkalmazni kívánt elnevezés megfelelőségéről a cégnyilvántartást vezető hatóság (bíróság) dönt.

A cégnév illetve a vezérszó állhat védjegyoltalom alatt, amennyiben a megfelelő védjegybejelentést védjegyként lajstromozzák.

A cégnév oltalma

A hozzá fűződő érdekek oltalmát abszolút szerkezetű jogintézmény, a cég kereskedelmi név használatára való kizárólagos jogosultsága biztosítja. A jogi személyiség nem szükségképpen feltétele a kereskedelmi név használatának. Erre gazdasági tevékenység végzésére jogosult magánszemély, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok is jogosultak. A cégnév használata kizárólagos jelleggel illeti meg a jogosultat.

A cégbitorlás

Aki jogosulatlanul a kereskedelmi névvel azonos vagy azzal az összetéveszthetőségig hasonló nevet használ gazdasági tevékenysége során, cégbitorlást követ el. A cégbitorlás jogkövetkezményei lehetnek az abbahagyásra kötelezés, eltiltás és – amennyiben ennek a feltételei fennállnak – a kártérítés.

A cégbejegyzés

• A jogi személyek jogképességüket általában állami elismeréssel nyerik el, ezért a cégjegyzékbe történő bejegyzés konstitutív hatályú.
• A cégnevek nyilvántartására a cégjegyzék szolgál. A cégjegyzék közhitelű nyilvántartás, amelyet a megyei bíróságok mint cégbíróságok vezetnek.
• A cégjegyzékbe történő bejegyzések tartalmát illetően érvényesülő alapelvek: a cégvalódiság, a cégszabatosság és a cégkizárólagosság elve.

A kereskedelmi név

A kereskedelmi név fogalma bővebb a cégnévénél. A vonatkozó nemzetközi egyezmények a cégnév szó helyett következetesen a kereskedelmi név kifejezést alkalmazzák. Így pl. a Párizsi Uniós Egyezmény úgy rendelkezik, hogy a kereskedelmi neveket oltalom illeti meg az unió országaiban.

"Vannak ... több szálon függő oltalmi formák is. Az Európai Bizottság arra a kérdésre, hogy a jogérvényesítési irányelv átültetése szempontjából mi minősül szellemi tulajdonnak, normával, a hivatalos lapban 2005. április 13-án közzétett nyilatkozattal válaszolt. Eszerint az akár a közösségi jogban, akár a tagállami jogban ismert és a nyilatkozatban felsorolt oltalmi formákon kívül a kereskedelmi nevek (értelemszerűen a védjegyoltalom alatt nem álló nevek) akkor minősülnek a szellemi tulajdon oltalmi tárgyának, “amennyiben azokhoz (szellemi tulajdoni) kizárólagos jogok fűződnek az irányadó nemzeti jogszabályokkal összhangban”.

"A vállalatokat (személyeket) jelölő kereskedelmi neveket a Ptk. névjogi szabályai és a Tpvt. jellegbitorlásai szabályai egyaránt védik. Az árukat, szolgáltatásokat jelölő kereskedelmi neveket csak a versenyjogi védelem illeti meg. Ez utóbbira opcionálisan lett volna kiterjeszthető a jogérvényesítési irányelv szerint megerősített szabályok hatálya. Vagyis: a vállalatok kereskedelmi neveit kizárólagos jog, de nem szellemi tulajdoni, hanem személyhez fűződő jogi, kizárólagos jog védi. Az árukat/szolgáltatásokat jelölő nevek jogosultjainak meg kell elégedni a relatív védelemmel."

Az oltalmi eszközök csaknem azonosak, bár a versenyjogi jogkövetkezmények valamivel szigorúbbak, mint a kizárólagos névjog megsértése esetén alkalmazható szankciók.

A teljes cégnév elemei

• A cég teljes nevének tipikusan három alkotóeleme van:
  • A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a cégnévben az első helyen áll. Döntően ez az elem biztosítja a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését.
  • A tevékenységre utaló elem a cégnév második már kötelező elemének a cég alapvető tevékenységét kell kifejeznie. Ilyenek pl. az „ipari”, „kereskedelmi”, „szolgáltató”, „számítástechnikai”, „mezőgazdasági”, „építőipari” stb. szavak vagy ezek kombinációi.
  • A cégforma a cégnév befejező része, pl. közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság stb.

Toldatok a cégnévhez

• Ha egy cég cégbejegyzés alatt áll, akkor „bejegyzés alatt” toldat kötelezően feltüntetendő a cégnév után. Rövidített cégnévben: „b.a.”
• Ha a cég csődeljárás alatt áll, akkor ennek tényét kell feltüntetni: „csődeljárás alatt”, röviden „cs.a.”
• Ha a cég felszámolási eljárás alatt áll, akkor ennek tényét fel kell tüntetni: „felszámolás alatt”, röviden „f.a.”
• Végelszámolás esetén, ha a cég a tevékenységét be szeretné fejezni: „végelszámolás alatt”, rövidített cégnévben: „v.a.”
• Ha a cég ellen kényszertörlési eljárás indul: „kényszertörlés alatt”, rövidített cégnévben: „kt.a.”

A rövidített név elemei

A cég rövidített neve a vezérszóból és a választott cégforma megjelöléséből áll. A törvény szerint az elnevezésnek ezeket az elemeket kötelezően tartalmaznia kell.

Magyarországon

A cégnév szabályozásának története

A cégnevekről először az 1875. évi kereskedelmi törvény rendelkezett. Ezek szerint "A czég azon név, mely alatt a kereskedő üzletét folytatja, s melyet aláirásul használ."

Láthatóan ekkor még a "cég" szót a "cégnév" értelemben is használták.

A hatályos rendelkezések

Hatályos jogunkban a cégnevekről a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 3. címe rendelkezik

• 3. § (1) A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia.
• (2) A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.
• (3) A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.
• (4) A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint lefoglalt elnevezéstől - a cégforma különbözőségén túlmenően is - egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően - megtévesztő.
• 4. § (1) A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve a 3. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával.
• (2) A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni, a közhasznú szervezeti minőség pedig feltüntethető.
• (3) A cégnévben az állami vagy nemzeti kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik.
• (4) Külföldi cég magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint európai gazdasági egyesülés telephelye esetén a külföldi vállalkozás nevét a cégnévben meg kell jelölni.
• (5) A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.
• 5. § A cég nevét (rövidített nevét) a cégbejegyzési eljárás alatt bejegyzés alatt (b. a.) toldattal, a cég elleni csődeljárás esetén csődeljárás alatt (cs. a.) toldattal, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás esetén pedig felszámolás alatt (f. a.) és végelszámolás alatt (v. a.) toldattal kell használni.
• 6. § (1) Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név (rövidített név) viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik a (3) bekezdés alapján névfoglalással élt.
• (2) A cégbíróság - jogi képviselő által elektronikus úton benyújtott kérelemre, illeték megfizetése ellenében - a kérelem érkezését követő egy munkanapon belül megvizsgálja, hogy a választott elnevezéssel az információkérés időpontjában a cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cég szerepel-e.
• (3) Ha a választott cégnév a cégnyilvántartásba bejegyezhető, a cégbíróság végzésével a megjelölt cégnevet hatvannapos időtartamra a kérelmező részére lefoglalja és a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ez alatt az idő alatt más jogalany ezzel a cégnévvel a cégnyilvántartásba nem jegyezhető be, illetve a cégnév nem foglalható le. A cégbíróságnak a nyilvántartásba vétel elutasításáról hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha a cég bejegyzésére, illetve a cégnév változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására hatvan napon belül nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.
• (4) A névfoglalás egyszeri alkalommal 8 nappal meghosszabbodik, ha ugyan a hatvan napos határidő lejárt, a cégnevet lefoglaló jogalany bejegyzési kérelmét elutasították, de azt 8 napon belül ismételten beadja.
• (5) A névfoglalásra vonatkozó eljárásra bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult.

Az egyéni cég cégneve

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény koncepciójáról szóló 1050/2007. (VII. 3.) Korm. határozat 23. és 24. pontja szerint:

• 23. Az egyéni cég specifikus jellemzői (pl. döntő hányaduk helyben működik, az egyéni vállalkozó többnyire személyesen működik közre, így jellemző a fogyasztóval való személyes kapcsolat) szükségtelenné teszik a névkizárólagosság elvének érvényesítését, különösen országos szinten. Az egyéni cég és a gazdasági társaság közötti alapvető különbség, hogy a gazdasági forgalom biztonsága szempontjából kevéssé releváns az, ha egyéni cégek az ország eltérő régióiban azonos névvel működnek.
• 24. Az egyéni cég nevének kötelezően tartalmaznia kell a felelősségi alakzatra utalást, korlátlan felelősség esetén az Ec. (egyéni cég), korlátozott felelősség esetén pedig a Kfc. (korlátolt felelősségű egyéni cég) rövidítés formájában.

Források

• 1875. évi XXXVII. tc. kereskedelmi törvény
• 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (1. cím és 3. cím)
• 1050/2007. (VII. 3.) Korm. határozat az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény koncepciójáról
• A MIE a cégnevekről
• a kereskedelmi névről
• [az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről szóló 1970. évi 18. törvényerejű rendelet] (Párizsi Uniós Egyezmény)
• Faludi Gábor megjegyzései

További információk

• Domain és későbbi cégnév ütközése
• Cégvezetés.hu