Wikipédia

Carl Schmitt

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 20.

Carl Schmitt (Plettenberg, 1888. július 11. – Plettenberg, 1985. április 7.) német jogász, konzervatív filozófus. Öröksége a mai napig viták tárgya a Harmadik Birodalom idején végzett tevékenysége miatt.

Carl Schmitt
Született1888. július 11.[1][2][3][4][5]
Plettenberg[6]
Elhunyt1985. április 7. (96 évesen)[1][2][3][4][5]
Plettenberg[7]
ÁlneveJohannes Negelinus
Állampolgárságanémet
Házastársa
  • Pavla Dorotić[8]
  • Duška Schmitt[8]
GyermekeiAnima Schmitt de Otero
Foglalkozása
  • jogász
  • geopolitikus
  • politikus
Iskolái
  • Lajos–Miksa Egyetem (jogrendszer)
  • Berlini Egyetem (jogrendszer)
  • Strasbourgi Egyetem (–1910, az állam- és jogtudományok kandidátusa)
SírhelyePlettenberg
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Schmitt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Művei

szerkesztés
  • Über Schuld und Schuldarten. Eine terminologische Untersuchung, 1910
  • Gesetz und Urteil. Eine Untersuchung zum Problem der Rechtspraxis, 1912
  • Schattenrisse (veröffentlicht unter dem Pseudonym ‚Johannes Negelinus, mox Doctor‘, in Zusammenarbeit mit Dr. Fritz Eisler), 1913
  • Der Wert des Staates und die Bedeutung des Einzelnen, 1914
  • Theodor Däublers ‚Nordlicht‘: Drei Studien über die Elemente, den Geist und die Aktualität des Werkes, 1916
  • Die Buribunken, in: Summa 1/1917/18, 89 ff.
  • Politische Romantik, 1919
  • Die Diktatur. Von den Anfängen des modernen Souveränitätsgedankens bis zum proletarischen Klassenkampf, 1921
  • Politische Theologie. Vier Kapitel zur Lehre von der Souveränität, 1922
  • Die geistesgeschichtliche Lage des heutigen Parlamentarismus, 1923
  • Römischer Katholizismus und politische Form, 1923
  • Die Rheinlande als Objekt internationaler Politik, 1925
  • Die Kernfrage des Völkerbundes, 1926
  • Der Begriff des Politischen, in: Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik vol. 58, no. 1, 1927, 1–33.
  • Volksentscheid und Volksbegehren. Ein Beitrag zur Auslegung der Weimarer Verfassung und zur Lehre von der unmittelbaren Demokratie, 1927
  • Verfassungslehre, 1928
  • Hugo Preuß. Sein Staatsbegriff und seine Stellung in der dt. Rechtslehre, 1930
  • Der Völkerbund und das politische Problem der Friedenssicherung, 1930, 2. erw. Aufl. 1934
  • Der Hüter der Verfassung, 1931
  • Der Begriff des Politischen, 1932 (elaboration of the 1927 essay)
  • Legalität und Legitimität, 1932
  • Starker Staat und gesunde Wirtschaft, 1933
  • Staat, Bewegung, Volk. Die Dreigliederung der politischen Einheit, 1933
  • Das Reichsstatthaltergesetz, 1933
  • Der Führer schützt das Recht, 1934
  • Staatsgefüge und Zusammenbruch des Zweiten Reiches. Der Sieg des Bürgers über den Soldaten, 1934
  • Über die drei Arten des rechtswissenschaftlichen Denkens, 1934
  • Der Leviathan in der Staatslehre des Thomas Hobbes, 1938
  • Die Wendung zum diskriminierenden Kriegsbegriff, 1938
  • Völkerrechtliche Großraumordnung und Interventionsverbot für raumfremde Mächte. Ein Beitrag zum Reichsbegriff im Völkerrecht, 1939
  • Positionen und Begriffe im Kampf mit Weimar – Genf – Versailles 1923–1939, 1940 (Aufsatzsammlung).
  • Land und Meer. Eine weltgeschichtliche Betrachtung, 1942
  • Der Nomos der Erde im Völkerrecht des Jus Publicum Europaeum, 1950
  • Donoso Cortes in gesamteuropäischer Interpretation, 1950
  • Ex captivitate salus. Erinnerungen der Zeit 1945/47, 1950
  • Die Lage der europäischen Rechtswissenschaft, 1950
  • Das Gespräch über die Macht und den Zugang zum Machthaber, 1954
  • Hamlet oder Hekuba. Der Einbruch der Zeit in das Spiel, 1956
  • Verfassungsrechtliche Aufsätze aus den Jahren 1924–1954, 1958 (Aufsatzsammlung)
  • Theorie des Partisanen. Zwischenbemerkung zum Begriff des Politischen, 1963
  • Politische Theologie II. Die Legende von der Erledigung jeder Politischen Theologie, 1970
  • Glossarium. Aufzeichnungen der Jahre 1947–1951, hrsg.v. Eberhard Freiherr von Medem, 1991 (postum.)
  • Das internationale Verbrechen des Angriffskrieges, hrsg.v. Helmut Quaritsch, 1993 (postum.)
  • Staat – Großraum – Nomos, hrsg. von Günter Maschke, 1995 (postum.)
  • Frieden oder Pazifismus?, hrsg. von Günter Maschke, 2005 (postum.)
  • Carl Schmitt: Tagebücher, hrsg. von Ernst Hüsmert, 2003 ff. (postum.)

Magyarul

szerkesztés
  • Az európai jogtudomány mai helyzete; Révai, Bp., 1944
  • Politikai teológia; ford., bev., bibliográfia, mutatók Paczolay Péter; ELTE ÁJTK, Bp., 1992 (Jogfilozófiák)
  • A politikai fogalma. Válogatott politika- és államelméleti tanulmányok; ford., szerk., utószó Cs. Kiss Lajos; Osiris–Pallas Stúdió–Attraktor, Bp., 2002 (Bibliotheca iuridica Publicationes cathedrarum)
  • Politikai teológia II. Legenda minden politikai teológia elintézéséről; ford. Szikszai Balázs, utószó Karácsony András; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2006 (Bibliotheca iuridica Opera classica)
  • Legalitás és legitimitás; ford. Mulicza Katalin et al., utószó Karácsony András; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2006 (Bibliotheca iuridica Opera classica)
  • Ex captivitate salus. Egy német fogoly vallomásai 1945-47-ből; ford., utószó Techet Péter; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2010
  • Katolicizmus és politika; ford. átdolg., szerk. Gájer László és Mezei Balázs, Gájer László; Szt. István Társulat, Bp., 2023 (Fides et ratio)
  • Beszélgetés a hatalomról [1] Vigília, 1991/2.

Szakirodalom

szerkesztés
  • Pethő Sándor: Norma és kivétel. Carl Schmitt útja a totális állam felé; MTA Filozófiai Intézet, Bp., 1993 (Doxa könyvek)
  • Hamza Gábor: A „Harmadik Birodalom” eszméje a német filozófiai és politikai gondolkodásban. Magyar Tudomány 44 (1999) 779-787.
  • Schmitt jogtudománya. Tanulmányok Carl Schmittről; vál., szerk., előszó, bev., I. és III. rész Cs. Kiss Lajos; Gondolat, Bp., 2004 (Bibliotheca iuridica Acta congressuum)
  • Techet Péter: Carl Schmitt. Egy szellemi kalandor; Attraktor, Máriabesnyő, 2013
  • Tódor Imre: A politikai konstitutív a(nta)gonisztikus dimenziója Carl Schmitt konfliktusos politikai filozófiájáról; Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2015 (Doktori dolgozatok. Bolyai Társaság)
  • Karácsony András: A jogtudomány teológusa. Carl Schmitt politikai teológiája; Attraktor, Gödöllő-Máriabesnyő, 2016
  • Filozófia és nemzetiszocializmus. Értelmezések és kontextusok; szerk. Gedő Éva, Schwendtner Tibor; Könyvpont Ny.–L'Harmattan–Magyar Daseinanalitikai Egyesület, Bp., 2016
  • Pongrácz Alex: Gyönyörű képességünk, a térrend. A Föld nomosza és annak aktualitása a XXI. században. In Jog, Állam, Politika, X. évfolyam, 3. szám (2018), pp. 105–121. Elérhető: https://dfk-online.sze.hu/images/J%C3%81P/2018/3/pongr%C3%A1cz.pdf
  • Carl Schmitt fogadtatása a társadalomtudományokban. Harc a szavakért: politikai korrektség és recepció, 1-2.; szerk. Cs. Kiss Lajos; Ludovika Egyetemi Kiadó, Bp., 2022 (Gondolkodók)
  • Techet Péter: Jog mögötti akarat. Metapozitivista kísérletek a német jogtudományban. Carl Schmitt és Ernst Forsthoff; Ludovika Egyetemi Kiadó, Bp., 2023 (Államértelmezések)

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  8. ↑ a b 978-3-658-22453-0

Források

szerkesztés
  Ez a német személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Carl_Schmitt&oldid=27382987”