Christian Goldbach

német matematikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. február 8.

Christian Goldbach (Königsberg, Poroszország, 1690. március 18.Moszkva, 1764. november 20.) porosz matematikus.

Christian Goldbach
Született1690. március 18.[1][2]
Königsberg[3]
Elhunyt1764. november 20. (74 évesen)[2][1]
Moszkva[4]
Állampolgárságaporosz
Foglalkozása
IskoláiKönigsbergi Egyetem

Christian Goldbach aláírása
Christian Goldbach aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Christian Goldbach témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A kelet-poroszországi Königsbergben (most Kalinyingrád) született 1690. március 18-án. 1725-ben lett a szentpétervári Birodalmi Akadémia matematikaprofesszora és történésze. 1728-tól Moszkvában élt II. Péter orosz cár nevelőjeként. 1742-től pedig mint az orosz külügyminisztérium munkatársa funkcionált.[5] A nevét viselő sejtést 1742-ben fogalmazta meg.

Munkássága

szerkesztés

Goldbach fontos eredményeket ért el a görbeelméletben, a végtelen sorok és a differenciálegyenletek elméletében. Igen sokat levelezett a kor matematikusaival, köztük Gottfried Leibnizzel, Leonhard Eulerrel és Nicolaus Bernoullival(wd) (Jakob Bernoulli unokaöccse).

Legismertebb felfedezése a máig igazolatlan Goldbach-sejtés, melyet először Leonhard Euler svájci matematikushoz írt 1742-es levelében fogalmazott meg. Ebben azt állította, hogy minden páros pozitív egész szám előállítható két prímszám összegeként, illetve minden kettőnél nagyobb természetes szám három prímszám összegeként.

A teljes hatványokkal is foglalkozott, néhány sejtést be is bizonyított a területen, köztük a Goldbach–Euler-sejtést(wd), mely kimondja, hogy 1/(p ‒ 1) a p teljes hatványokon értelmezve (1-et kivéve, és az ismétlődéseket kihagyva) 1-hez konvergál:

 

A sejtést Euler publikálta, 1737-ben „Variae observationes circa series infinitas” cím alatt, Goldbachnak tulajdonítva a szerzőséget.

Megmutatható, hogy az 1/p összeg is 1-hez konvergál, amennyiben p eleme a teljes hatványok halmazának, kivéve az 1-et, de az ismétlődéseket mindannyiszor megszámolva:

 

Számos hozzájárulást tett a matematikai analízis elméletéhez is.[5]

  1. a b Encyclopædia Universalis (francia nyelven). Encyclopædia Britannica Inc., 1968
  2. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  5. a b Rosen, Kenneth H.. Elementary Number Theory, Fifth Edition. Addison-Wesley (2004). ISBN 0321237072 

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Christian Goldbach című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Goldbach–Euler theorem című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.