Christian Mentzel
Christian Mentzel (Fürstenwalde/Spree, 1622. június 15. – Berlin, 1701. január 27.) német orvos, botanikus, sinológus.
| Christian Mentzel | |
 | |
| Született | 1622. június 15. Fürstenwalde/Spree |
| Elhunyt | 1701. január 17. (78 évesen)[1] Berlin |
| Állampolgársága | német |
| Nemzetisége | német |
| Foglalkozása | orvos, botanikus, sinológus |
| Iskolái | Königsbergi Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Christian Mentzel témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete és munkássága
szerkesztés
Christian Mentzel Fürstenwalde város polgármesterének fiaként született. Frankfurtban és Königsbergben tanult orvosnak. Utazásokat tett Lengyelországban, Hollandiában, Olaszországban és Máltán, majd 1654-ben Padovában szerzett doktori fokozatot. Hazatérése Berlinben telepedett le, és általános orvosként dolgozott. 1658-ban Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem személyes orvosa lett.
Mentzel orvosi tevékenysége mellett botanikával is foglalkozott. E téren főbb művei, a Catalogus plantarum circa Gedanum sponte nascentium és a Lexicon plantarum polyglottum universale 1682-ben jelentek meg, majd 1815-ben újra megjelentették mindkettőt. Szoros kapcsolatban állt az orientalista, sinológus Andreas Müller, és a kapcsolatot tartott a misszionárius Philippe Couplet-val. A velük való együttműködés gyümölcse az 1685-ben megjelent Sylloge Minutiarum Lexici Latino-Sinico-Characteristici című munkája, amely az első kínai írásjegy-szótár volt Európában. 1696-ban a kínai történelemről is készített egy átfogó jellegű, német nyelvű művet.
1675. február 18-án a Leopoldina tagjává választották..[2]
Nevét a Mentzelia, egy, az amerikai kontinensen honos növénynemzettség őrzi.[3]
Főbb művei
szerkesztés- 1650: Centuria plantarum circa nobile Gedanum ad elenchum plantarum gedanensis dom. Nicolai Oelhafii. Dantisci, typis Andreae Hüenfeldi
- 1658: Catalogus plantarum circa Gedanum sponte nascendium. Dantisci: Typis Andreae Hüenfeldi, ss. 410?
- 1675: Lapis Bononiensis In obscuro lucens: collatus Cum Phosphoro Hermetico Clariss. Christiani Adolphi Balduini, cognomine Hermetis, &c. nuper edito, Et cunctis Naturae Indagatoribus ... Sumptibus Auctoris, 1675
- 1682: Index nominum plantarum multilinguis. Fol. Berol. Później jako: Lexicon plantarum polyglotton universale. Fol. Berol. 1696, 1715
- 1682: Pinax Botanōnymos Polyglōttos Katholikos: Diversis Terrarum, Gentiumque Linguis, quotquot ex Auctoribus ad singula Plantarum Nomina excerpi & iuxta seriem A.B.C. collocari potuerunt, ad Unum redactus... ; Characteribus Latinorum, Graecorum & Germanorum maxime per Europam usitatis conscriptus, & ita concinnatus, ut Plantarum Genera, Species, colorum & quarumvis partium differentiae, quotquot Eruditi ad hunc usque diem adnotarunt, ordine legitimo inter se collocarentur... Berolini: Auctor
- 1685: Sylloge Minutiarum Lexici Latino-Sinico-Characteristici: Observatione sedula ex Auctoribus & Lexicis Chinensium Characteristicis eruta, inque Specimen Primi Laboris ulterius exantlandi Erudito & Curioso Orbi exposita. Norimbergae
- 1696: Pinax Botanōnymos Polyglōttos Katholikos : Diversis Terrarum, vel Gentium Linguis, quotquot ex Auctoribus ad singula Plantarum Nomina excerpi & iuxta seriem A.B.C. collocari potuerunt, ad Unum redactus, Characteribus Latinorum, Graecorum & Germanorum maxime per Europam usitatis conscriptus, & ita concinnatus, ut Plantarum Genera, Species, colorum & quarumvis partium differentiae, quotquot Eruditi ad hunc usque diem adnotarunt, ordine legitimo inter se collocarentur... - Berolini: Rüdigerus
- 1696?: C. M. D. Ad Indicem Universalem Nominum Plantarum, Eiusque Pugillum Corollarium. Berolini: Rüdiger
- 1696: Kurtze Chinesische Chronologia oder Zeit-Register/ Aller Chinesischen Käyser : Von ihrem also vermeinten Anfang der Welt bis hieher zu unsern Zeiten/ des ... 1696sten Jahres ; In einer richtigen Ordnung von Jahren zu Jahren/ ... auch mit zween Chinesischen erklährten Tafeln der vornehmsten Geschichten von ihrem Anbeginn der Welt/ Gezogen aus der Chineser Kinder-Lehre Siao Ul Hio oder Lun genandt. Berlin: Rüdiger
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ A Leopoldina tagkönyvtára
- ↑ Charles Plumier: Nova Plantarum Americanarum Genera. Leiden 1703, S. 40 f.
Irodalom
szerkesztés- Wilhelm Heß: Mentzel, Christian. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 21. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1885, 374. oldal (németül)
- Rolf Winau: Christian Mentzel, die Leopoldina und der ferne Osten. In: Medizinhistorisches Journal, 1976, Band 11, Heft 1/2, S. 72–91.
- Johann Daniel Ferdinand Neigebaur: Geschichte der kaiserlichen Leopoldino-Carolinischen deutschen Akademie der Naturforscher während des zweiten Jahrhunderts ihres Bestehens. Friedrich Frommann, Jena 1860, S. 191;
- Astrid Böger, Wolf D. Hartmann, Stefan Koch, Markus Mollitor, Brigitte Nixdorf, Melanie Scholz & Guido Strohfeldt: Christian Mentzel (1622-1701) Leibarzt des Großen Kurfürsten, Botaniker und Sinologe. Edition Mentzeliana Band 1, Die Mark Brandenburg • Verlag für Regional- und Zeitgeschichte, Berlin 2021, ISBN 978-3-948052-11-9
