Cidkija júdai király
Cidkija, vagy Cidqijáhu, eredetileg Mattanjá,[1] magyar fordításokban Sedékiás vagy Zedekiás (héberül: צִדְקִיָּהוּ / Ṣiḏqiyyā́hû ['az Úrnak igazsága'[2]], görögül: Ζεδεκίας [Zedekías], latinul: Sedecias), (Kr. e. 618 k. – Kr. e. 586 után) Júda utolsó királya Kr. e. 597-től Kr. e. 586-ig, uralkodása Jeruzsálem babiloni elpusztításával és a zsidók fogságba hurcolásával ért véget.[1]
Cidkija | |
Cidkija arcképe a Promptuarii Iconum Insigniorumból | |
Júda királya | |
Uralkodási ideje | |
Kr. e. 597 – Kr. e. 586 | |
Elődje | Jójákin |
Utódja | nem volt |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Dávid háza |
Született | Kr. e. 618 körül Jeruzsálem |
Elhunyt | Kr. e. 586 után Babilon |
Édesapja | Jósiás |
Édesanyja | Hamutál |
Testvére(i) | |
Gyermekei | Mulek |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cidkija témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésCidkija Jósiás király harmadik fiaként született. Unokaöccse, Jójákin trónfosztása után került a trónra. Uralkodása kilencedik évében, amikor egyiptomi támogatás reményében nyíltan is fellázadt Babilon ellen,[1] a babiloni hadsereg ostrom alá vette Jeruzsálemet.[1]
„17. És Babilónia királya Mattaniát [...] tette [...] királlyá, és nevét Sédékiásra változtatta.
18. Huszonegy esztendős volt Sédékiás, mikor uralkodni kezdett, és tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Hamutál, a Libnából való Jeremiás leánya.
19. És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt mind a szerint, a mint Jóákim[3] cselekedett volt;”– 2Kir, 24:17–20[4]
Az ostrom ideje alatt Jeremiás próféta folytonosan azt hirdette, hogy türelemmel be kell hódolni a babiloni uralomnak, mert ez Isten akarata. A királyi hivatalnokok és a zsidó előkelők azonban ellene voltak, árulással vádolták és bebörtönözték.[1]
Az ostrom hatodik hónapjában a babilóniaiak áttörték a városfalat, Cidkija és kísérete éjszaka a Jordán felé menekült, de hamar elfogták, és a szíriai Riblába, II. Nabú-kudurri-uszur színe elé vitték őket. Cidkija fiait szeme láttára megölték, magát mint vazallust megvakították, és láncra verve Babilonba vitték. Ott raboskodott haláláig.[1]
„5. De a Káldeusok hada űzőbe vette a királyt, és utólérték őt Jerikhó mezején, és egész serege szétszóródott mellőle.
6. És elfogták a királyt, és elvitték őt Babilonia királyához Riblába, a hol ítéletet tartottak fölötte.
7. És Sédékiás fiait saját szeme láttára vágták le; Sédékiás szemeit pedig megvakították, és lánczokba verve vitték el őt Babilóniába.”– 2Kir, 25:5–7[5]
Jeruzsálemet lerombolták, a Templomot kirabolták és felgyújtották, a lakosságot pedig – a legszegényebbek kivételével – Babilonba hurcolták. Júda – Izraelhez hasonlóan – babiloni tartomány lett.[1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e f g Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 118. oldal
- ↑ Hol van megírva? – Segédkönyv ismertebb bibliai helyek megtalálásához; bibliai egyezményes szövegtár; vezérfonál a bibliai tanítások megértéséhez, többek közreműnködésével készítette Dohányos János. Nyomtatás előtt ujonnan átvizsgálta Cs. A., Budapest, 1916., Kiadja. A. M. O. B. Könyvnyomdája, VII., Hársfa-utca 33; Reprint kiadás: Egyetemi nyomda, Budapest, 1991, ISBN 963-400-454-7, 187. oldal
- ↑ Juda királya Kr. e. 609 és Kr. e. 598 között, Cidkija bátyja.
- ↑ Szent Biblia – azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2001, ISBN 963-300-857-3, 416. oldal
- ↑ Szent Biblia, 417. oldal
Lásd még
szerkesztés- Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése II. Szent István Társulat, Budapest, 2002.
Előző uralkodó: Jójákin |
Következő uralkodó: nem volt |