Cikkjelölt:Iskolarádió
 |
Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben. |
|
|
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2024. december 5., 00:00 (CET). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ez a szócikk egy középiskolai dolgozat vagy egyetemi jegyzet stílusában íródott. |
Az iskolarádió az iskolákban vagy egyéb oktatási intézményben működő, hangtovábbító rendszer. Általában egy központi számítógépet tartalmaz, amit továbbítja a jelet a termekben található hangszórókra. A terembe lévő hangszórók elterjedésével, az 1970-es évek végén vált népszerűvé.
Működése
szerkesztésAz iskolarádió kiépítésére használt hangrendszerek alapvetően két dologban különböznek a hagyományos otthoni házimozi vagy Hi-Fi rendszerektől:
- lényegesen nagyobb távolság van a hangsugárzók és az erősítő között
- sok, akár több száz hangsugárzót tartalmazhat a rendszer.
A 100V-os épülethangosítási rendszerek erre a két problémára adnak megoldást. A magasabb feszültség kisebb veszteséget eredményez a hosszú vezetékekben és az eszközökben található transzformátor impedancia transzformációt is végez, így nincs szükség bonyolult kapcsolások kialakítására és a rendszer tetszőlegesen bővíthető a későbbiekben is. Az ilyen hangrendszerek kevésbé érzékenyek a külső zavarokra. Mivel az eszközök 1 pár vezetékre csatlakoznak, sokszor felhasználhatók az iskolaépületben már meglévő de mára használaton kívül került vezetékek. Bizonyos adáselemek prioritást élveznek, így ha egyszerre két jel van (pl. zenére vagy hangosbemondásra csengetnek rá), akkor csak a magasabb prioritású jel hallatszik. A csengő általában a legmagasabb priorítású.
Az iskolarádió rendszerek az alábbi részekből épülnek fel:
- mikrofon
- keverőerősítő
- végerősítő
- hangsugárzók (beltéri és kültéri)
- vezetékezés
A hangsugárzók vezetékezése általában úgy kerül kialakításra, hogy a különböző funkciójú épületrészek külön ki- és bekapcsolhatók legyenek.
Az adás elemei
szerkesztésAz iskolarádió-rendszer különböző zenés, illetve egyéb auditív adást közvetít, a leggyakoribb példák erre:
Csengetés
szerkesztésAz órák kezdetén és végén a központi számítógép lejátszik egy hangjelzést, ez gyakran csengetés, de néha dallam is lehet. Néha a szünet végét megelőző néhány percben is megszólalhat egy rövid jelzés.
Hangosbemondó
szerkesztésNéha az igazgatóság közérdekű információt tesz közzé, és/vagy tanulókat hív be a titkárságra. Ebben az esetben az információk az Iskolarádióban hallhatók. Általában kicsengetés után azonnal, vagy kicsengetés előtt pár perccel hallható.
Zene
szerkesztésHosszabb szünetben zenékkel szórakoztatja a diákokat az iskolarádió. Sok esetben a diákönkormányzat kezeli a zenéket.
Stúdióműsor
szerkesztésKülönleges alkalmakkor (pl. ünnepnapok előtti utolsó tanítási napon) az iskolarádió lejátszik egy, a diákok által előadott, előre felvett, ún. stúdióműsort. Ezeknek hossza kb. 20-25 perc, gyakran az órák elején kezdődik, és a tanóra kb. feléig-háromnegyedéig tart.
Hírblokk
szerkesztésNéha a hangosbemondásnál sokkal hosszabb, 2-3 perces blokknyi közérdekű információ is adásba kerülhet. Ezeket általában az igazgató és/vagy -helyettes közli, az óra vége előtt pár perccel.