Cikkjelölt:Tatárvár
 |
Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben. |
|
|
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2024. május 2., 00:00 (CEST). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz. |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Tatárvár (Somogy vármegye) a Pogány-völgyben, Lengyeltóti, Buzsák és Öreglak között helyezkedik el. Részei: Kistatárvár és Nagytatárvár (melyet a "Horog" választ el egymástól). A településrészen valamikor gazdálkodó családok laktak, a Besenyeiek ősi birtoka volt. Az őslakosság folyamatosan elöregedett, kihalt. Az új lakók (vannak közöttük a magyarokon túl németek, amerikaiak, cigányok) már nem gazdálkodnak. Állandó lakosainak lélekszáma nem több 100 főnél (de lehet inkább 50.). A földeket bérben művelik, főleg lengyeltóti gazdák. Az utóbbi években újra birtokba vették a völgyet a tehenek (80-as években Szabó Gyula színművész is próbálkozott itt tehén tartással), rétjét legeltetésre használják. Bolt, kocsma nincs, csatornázás szóba sem kerül. Pár éve az egyetlen bevezető utat leaszfaltozták. Az ivóvizet lajtoskocsival hozzák.
A várdomb környékét körbe mocsarak vették körül. Az ősidőkben a Balaton vize is a domb lábait moshatta. Helyi hagyomány szerint török vár volt a helyén, és alatta alagút vezetett Somogyvárra. Feltehetően a legendának nincs alapja. Vár és erősség régészeti leletek alapján a bronzkorban lehetett. A őskori földvár sáncainak nyomai még a domb északi oldalán kivehetőek. A tavaszi és őszi szántás gyakran forgat ki a földből bronzkori edénydarabokat. A Somogy megyei múzeumok közleményeinek 1975. évfolyamában Mozsolics Amália tanulmánya számol be a tatárvári bronzleletekről. A XIX. század végén és a XX. században is több értékes bronztárgy (karperecek, fegyverek, sarlók, ruhadíszek, balták) került felszínre. A felszínre került leletek gazdagsága és gyakorisága egy valamikor nagy településre utalhatnak.
Tatárvár alatt húzódó Pogány völgy a Natura 2000 hálózaton belül Különleges Természetmegőrzési Területnek minősül. Lápjait, tavait, ártéri mocsarait, éger és kőrisligeteit figyelemre méltó madárvilág és vadállomány gazdagítja. Kistatárvár alatt húzódó halas tó partján, egy festői környezetben van egy figyelemre méltó, de sajnos pusztuló műemlék: a Cifra malom. A 1990-es években még meg volt a vizimalom kereke, de mára sajnos az is eltűnt. Főleg magtárként használják.
Fodor András lengyeltóti illetőségű költő az Egy film hiányzó képei című gyönyörű versében vallja meg ragaszkodását e tájhoz:
Mikor a kanálisparton
a híd korlátja mellett
megállva körbemutattam:
Tatárvár, Kéka, Ciframalom, -
mondtátok: állj! Hiába,
ha nincs kivel beszélnem,
nincs szituáció,
nem éled meg a kép a szalagon.
De ha már senki sem lesz,
akit szólítanék,
e hosszú, árkokkal szabdalt lapály
marad mégis az én igazi földem;
érzékem minden ideges szála
ott bizsereg, feszül
a hegykaréj fele iramló
elfogyhatatlan színű zöldben.
Házunk falát, tudom,
benőtte rég a gyom,
a kerítés letépett kapuján
már nincs hova bemenjek,
de hol a tóti acélsíneken
átzökken a buzsáki út,
a mindenségből ez a szálkereszt
szívemre céloz, el sose enged.