Ciklopropán-trion
IUPAC-név cikloprop-1,2,3-trion
Kémiai azonosítók
CAS-szám 76719-55-6
PubChem 58556001
SMILES
O=C1C(=O)C1=O
InChI
1/C3O3/c4-1-2(5)3(1)6
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C3O3
Moláris tömeg 84,03 g/mol
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek deltasav oxopropán-dial
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A ciklopropán-trion, más néven trioxociklopropán, hivatalos nevén ciklopropán-1,2,3-trion egy kevéssé ismert szén oxid. Képlete C3O3. Egy három szénatomos gyűrűből áll, amiben minden szénatomhoz kettős kötéssel kapcsolódik egy oxigénatom. Trimer szén-monoxidnak (CO) is lehet tekinteni. Termodinamikailag instabil. Nem állították elő nagyobb mennyiségben,[1] de tömegspektromériával kimutatták.[2][3]

Semleges megfelelője a deltát anionnak (C3O2−3), amit 1975-ben fedeztek fel.[4] Létezik ekvivalens hidrátja, a hexahidroxi-ciklopropán, más néven ciklopropán-1,1,2,2,3,3-hexol, (-C(OH)2-)3. Az utóbbi geminális[* 1] hidroxilcsoportot tartalmaz.[5]

Megjegyzések szerkesztés

  1. Geminális: szomszédos szénatomhoz kapcsolódó.

Hivatkozások szerkesztés

  1. Corkran, Greg, David W. Ball (2004). „The relative energies of cyclopropanone, cyclopropanedione, and cyclopropanetrione. Hartree–Fock, density-functional, G2, and CBS calculations”. Journal of Molecular Structure: THEOCHEM 668 (2-3), 171–178. o. DOI:10.1016/j.theochem.2003.10.026. ISSN 01661280.  
  2. Schröder, Detlef, Helmut Schwarz, Suresh Dua, Stephen J. Blanksby, John H. Bowie (1999). „Mass spectrometric studies of the oxocarbons CnOn (n = 3–6)”. International Journal of Mass Spectrometry 188 (1-2), 17–25. o. DOI:10.1016/S1387-3806(98)14208-2. ISSN 13873806.  
  3. Eggerding, David, Robert West (1975). „Synthesis of dihydroxycyclopropenone (deltic acid)”. Journal of the American Chemical Society 97 (1), 207–208. o. DOI:10.1021/ja00834a047. ISSN 0002-7863.  
  4. Eggerding, David, Robert West (1976). „Synthesis and properties of deltic acid (dihydroxycyclopropenone) and the deltate ion”. Journal of the American Chemical Society 98 (12), 3641–3644. o. DOI:10.1021/ja00428a043. ISSN 0002-7863.  
  5. Skujins, S., J. Delderfield, G.A. Webb (1968). „A mass spectrometric study of some monocyclic polycarbonyl compounds”. Tetrahedron 24 (13), 4805–4817. o. DOI:10.1016/S0040-4020(01)98676-4. ISSN 00404020.  

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cyclopropanetrione című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.