Főmenü megnyitása

A clausula rebus sic stantibus (latin, a kifejezés jelentése: „a dolgok jelenlegi állására vonatkozó záradék”) a szerződések jogában a körülmények alapvető megváltozására utal. Egy ilyen változás esetén egy egyezmény vagy szerződés egyik tagja kivonhatja magát alóla.[1]

A nemzetközi jogbanSzerkesztés

1969. évi Bécsi egyezmény a szerződések jogárólSzerkesztés

Ezt a doktrínát a nemzetközi jogászok részéről sok kritika érte, mert kilépési lehetőséget biztosít a szerződéses kötelezettségek alól. A jelenlegi gyakorlat a hatókörének behatárolása felé mutat.[1] A „körülmények alapvető megváltozása” a a bécsi egyezmény 62. cikke szerint akkor állapítható meg, ha A szerződés megkötésének idejében fennállott körülményeknek a részes felek által előre nem látott alapvető megváltozására, mint a szerződés megszűnésének vagy az abból való kilépésnek az okára nem lehet hivatkozni, kivéve, ha:

  • szerződés megkötésének idejében fennállott körülményeknek a részes felek által előre nem látott alapvető megváltozásáról van szó;
  • ezeknek a körülményeknek a fennállása lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a részes felek a szerződést magukra nézve kötelező hatályúnak ismerjék el;
  • a változás hatására gyökeresen átalakul a szerződés alapján még teljesítendő kötelezettségek mértéke.[1][2]

A Bécsi Egyezmény különbséget tesz a teljesítés utólagos lehetetlenülése és a körülmények alapvető megváltozása között.[3] Előbbi akkor lehet kilépési indok az egyezmény 61. cikke alapján, ha „a lehetetlenülés a szerződés végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges tárgy tartós eltűnése vagy megsemmisülése folytán következett be.”[2]

A magyar jogrendszerbe az 1969. évi bécsi egyezményt a szerződések jogáról az 1987. évi 12. törvényerejű rendelet emelte be.[4]

A magyar jogbanSzerkesztés

1987. évi 12. törvényerejű rendeletSzerkesztés

Az 1987. évi 12. tvr. emelte be a magyar jogrendszerbe az 1969. évi bécsi egyezményt a szerződések jogáról, így annak 62. cikke a magyar jogrendszernek is része, azaz nemzetközi szerződés esetén a clausula rebus sic stantibus elvét a bécsi egyezmény szerint kell értelmezni.

Polgári TörvénykönyvSzerkesztés

A clausula rebus sic stantibus elvét a Polgári Törvénykönyv hatodik könyvének 192. §-a tartalmazza:

6:192. § [Bírósági szerződésmódosítás]
(1) Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését
    követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és
 a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
 b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
 c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Evans, Graham, Jeffrey Newnham. Dictionary of International Relations (angol nyelven). London: Penguin Books, 467. o. (1998). ISBN 0140513973 
  2. a b Bécsi egyezmény a szerződések jogáról. 1987. évi 12. törvényerejű rendelet a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről. (Hozzáférés: 2008. május 15.)
  3. szerk.: Elizabeth A. Martin, Jonathan Law: Dictionary of Law, 6 (angol nyelven), Oxford University Press, USA, 441. o. (2006). ISBN 019280698X 
  4. http://www.njt.hu
  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap