Coliform baktériumok
A Coliform baktériumokat gyakran használják arra, hogy a vizek és az élelmiszerek egészségügyi minőségét megállapítsák. Ezeket a baktériumokat rövid, Gram-negatív baktériumokként írják le, melyek 35-37°C-on képesek a laktózt megerjeszteni gázok és sav produkálása mellett.[1] A Coliform baktériumok megtalálhatóak a vizes élőhelyeken, a talajban és a növényzeten; és általában nagy számban vannak jelen a melegvérű állatok székletében. Míg ezek a baktériumok önmagukban általában nem okoznak súlyos betegséget, könnyen kitenyészthetők és a jelenlétük azt jelzi, hogy más, ürülékből származó kórokozók is jelen lehetnek. Az ürülékből származó kórokozók közé tartoznak baktériumok, vírusok, véglények és sok többsejtű élősködő.
A tipikus nemzetségek a következők:[2]
Az Escherichia coli (E. coli), mely a coliform-baktériumok közé tartozik, úgy különböztethető meg a többi coliform baktériumtól, hogy 44°C-on is képes a laktózt megerjeszteni. A többi coliformmal ellentétben az E. coli szinte kizárólag ürülékből származik és a jelenléte például ivóvízben megerősíti azt a feltételezést, hogy a víz ürülékkel szennyezett. Az E. coli egyes törzsei súlyos betegségeket okozhatnak az emberben.[3]
Lásd még
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ American Public Health Association (APHA), Standard Methods for the Examination of Water and Wastewater (19th ed.), APHA, Washington, DC (1995).
- ↑ The Microbiology of Drinking Water (2002) – Part 1 - Water Quality and Public Health; Department of the Environment
- ↑ 'Escherichia coli O157:H7. CDC Division of Bacterial and Mycotic Diseases. [2011. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 19.)
