Cölöpépítmény

cölöpökön nyugvó lakóépület
(Crannóg szócikkből átirányítva)

A cölöpépítmény cölöpökön nyugvó lakóépület, mely jellemzően kis teherbírású talajon, vagy vízfolyás hatásának kitett környezetben épül.

Egy crannóg rekonstrukciója (Loch Tay, Skócia)
Cölöpvár Irkutszkban

Többnyire folyók, tavak partján, sekély mederben vagy esetleg mocsarak közelében épül. Svájcban és Észak-Itáliában már a neolitikumból származó cölöpépítmények nyomait is megtalálták. Magyarországi barlangokban is megtalálhatóak ősemberek [1] cölöpépítményeinek nyomai, melyek egyrészt a fentről csöpögő víz ellen, másrészt az eső után befolyó víz ellen nyújtottak menedéket.

Itáliában a vaskori kisebb népeknél ún. terramerékat építettek, melyek cölöpön nyugvó gerendákra épített kunyhók voltak. Szintén Itáliában, az appennini kultúrában épültek a palaffiták, melyek kör alaprajzúak voltak. (lásd: Italikus művészet)

A középkor folyamán Írországban és Skóciában is épültek hasonlók. A skót cölöpházakat crannógoknak nevezik. A szláv népeknél ún. mocsárvárakat emeltek. Az óceániai népeknél és a floridai indiánoknál is előfordul.

Velence városa is nagyrészt cölöpökre épült.

A cölöpös építésmód azon alapszik, hogy az alapokra nehezedő súly a talajra nehezedik a cölöpök által. A cölöpök talajtömörítő, teherviselő és -közvetítő szerepet töltenek be. A modern korban a cölöpök anyaga lehet beton, vasbeton vagy vas is a hagyományos fa mellett vagy helyett.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Zádor Anna: Építészeti szakszótár, Bp, Corvina Kiadó, 1984.