A Császár-víz (más névváltozatai: Császárvíz, Császár-patak) Csákvár határában eredő 27 490 méter hosszú[1] patak. Vízgyűjtő területe 380,6 km²

Császár-víz
A Császár-víz tározója Csákvárnál, a Gessner-háznál
A Császár-víz tározója Csákvárnál, a Gessner-háznál
Közigazgatás
OrszágokMagyarország
Földrajzi adatok
Hossz27,5 km
Vízhozam15 m³/s
Vízgyűjtő terület380,6 km²
ForrásVértes
TorkolatVelencei-tó
Térkép
SablonWikidataSegítség

Tulajdonságai szerkesztés

A Vértes déli törmeléklejtőjének felszíni és forrásvizeit szállítja a Velencei-tóba. A Göböly-völgyben kis tavat formálva a Csíkvarsai-rétet átszelve a térség talajvízlevezető árkainak vizét összegyűjti, majd a Burján-árok–Kis-Császár-víz rendszerrel egyesülve a Zámolyi-, majd a Pátkai-tározókba torkollik, ahonnan a Rovákja-patakkal együtt a Csalai-dombok és Kőrakásnál keskeny szurdokszerű antecendens völggyel[2] töri át Velencei-hegység kristályos patakköpenyét és Kisfaludmajorral szemben folyik a Velencei-tóba. Évi átlagban harmincmillió köbméter vizet szállít a tóba.[3]

A vízfolyás sokévi átlagos középvízhozama Kőrakásnál 0,67 m³/s értékű.[4] Mértékadó vízhozama külterületen 15 m³/s. Vízminősége szennyezett, magas nitrát- és szervesanyag-terhelésű.[5]

Víztározói:

  • Pátkai-víztározó 7,85 millió m³, 312 ha-os
  • Zámolyi-víztározó 4,5 millió m³, 272 ha-os

Mellékvize a Forrás-patak.

Élővilága szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Archivált másolat. [2013. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 29.)
  2. [1] Archiválva 2008. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben: Olyan, lassan emelkedő területeken kialakuló völgytípus, ahol a folyó képes lépést tartani a völgyalj árkos emelkedésével
  3. Nádbabák és ingókövek. [2008. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 29.)
  4. Archivált másolat. [2008. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 29.)
  5. http://w3.datatrans.hu/agrar/apr/eload/angela.pdf[halott link]

Források szerkesztés