Csangsai csata (1944)

A negyedik csangsai csata a második kínai–japán háború és a második világháború egyik összecsapása volt 1944. május 27. – augusztus 3. között. A konfliktust a japán csapatok Hunan tartomány elleni inváziója váltotta ki, melynek keretében – ezúttal negyedszer – próbálkoztak meg a tartomány fővárosának, Csangsának az elfoglalásával. A csata gyakorlatilag két színtéren zajlott: a Japán Császári Hadsereg egyszerre vette ostrom alá Csangsát és a tőle hozzávetőlegesen 160 km-re délre fekvő Hengjang várost, mely a tartomány második legjelentősebb városa volt. Az összecsapás során a japánok 360 000 katonát vetettek be, többet, mint a második kínai–japán háború bármely más hadműveletében, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a hadművelet végül sikerrel végződött, Csangsával és Hengjanggal együtt Hunan tartomány nagy része japán megszállás alá került és csak 1945 áprilisában szabadult fel alóla.

Negyedik csangsai csata
Kínai katonák a csata előtt.
Kínai katonák a csata előtt.

Konfliktus második kínai–japán háború, második világháború
Időpont 1944. május 27.1944. augusztus 8.
Helyszín Csangsa, Hunan tartomány
Eredmény Japán győzelem
Szemben álló felek
 JapánFlag of the Republic of China.svg Nemzeti Forradalmi Hadsereg
Parancsnokok
Japán Jokojama Iszamu
Japán Okamura Jaszudzsi
Flag of the Republic of China.svg Xue Jue
Flag of the Republic of China.svg Fang Xianjue
Szemben álló erők
360 000300 000
Veszteségek
66 000 fő90 000 fő
é. sz. 28° 12′ 00″, k. h. 112° 58′ 01″Koordináták: é. sz. 28° 12′ 00″, k. h. 112° 58′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Negyedik csangsai csata témájú médiaállományokat.

ElőzményekSzerkesztés

Csangsa amellett, hogy Hunan tartomány székhelye, fontos közlekedési csomópont is, mely összeköti Kuangtung, Vuhan, Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület és Hunan tartományokat. Ilyen körülmények között természetes volt, hogy a város birtoklása kiemelt fontosságú volt mind a kínai csapatok, mind a japánok számára. Emellett a térség fontos katonai szerepet is betöltött, amennyiben Hunnan tartomány területén voltak találhatóak az amerikai Repülő Tigrisek (Flying Tigers) önkéntes vadászrepülő alakulat legfontosabb légibázisai, ahonnan érzékeny csapásokat mérhettek a Kínai Expedíciós Hadseregre és időnként akár a japán szigetekre is.

A Japán Császári Hadsereg a második kínai–japán háború során háromszor is megkísérelte a város elfoglalását, először 1939-ben, majd 1941-ben és 1941–1942 telén is. Ezek a próbálkozások azonban mind kudarcba fulladtak. 1944-ben a japán 11. hadsereget és parancsnokát Jokojama Iszamut bízták meg a város elfoglalásával és a környék vasútvonalának biztosításával.

A csataSzerkesztés

Május 27-én a japán 11. hadsereg offenzívába kezdett Csangsa irányába, de okulva korábbi tapasztalataikból, ezúttal a város azonnali ostroma helyett a Vanjang-hegységet szállták meg előre, elvágva a kínai csapatok utánpótlási és visszavonulási útvonalát.

A kínai csapatok az előző csatákban felhasznált – és akkor bevált – taktikát használták, melynek lényege a japán csapatok bekerítése lett volna. A japán előretörés következtében azonban a kínaiak ezt nem voltak képesek végrehajtani. A japánok rövid idő alatt elérték Csangsát, majd legyőzték a várost védő kínai gyalogságot és semlegesítették a szomszédos hegységekben elhelyezett kínai tüzérségi ütegeket.

Zang De-neng a Kínai Forradalmi Hadsereg egyik tábornoka – felettese, Xue Jue parancsa ellenére – elrendelte a város kiürítését (Zang De-nenget később ezért a tettéért árulásért halálra ítélték és kivégezték).

Csangsa ostromával párhuzamosan a japánok ostrom alá vették Hengjangot is, de az itteni védelmet irányító parancsnok, Fang Xianjue irányításával a kínaiak két japán támadást is visszavertek. 47 nap szünet nélküli harc után azonban a kínai csapatok feladták a küzdelmet, 1944. augusztus 8-án kapitulálva.

KövetkezményekSzerkesztés

A győzelem lehetővé tette a 11. japán hadsereg számára a gyors előrenyomulást Hunan tartomány területén. Szeptember 4-én elesett Lingling, november 10-én Guilingot hajtották uralmuk alá. Az amerikai önkéntes hadosztály repülőit azonban a veszélyeztetett területről a frissen elfoglalt Saipan szigetére telepítette, ahonnan változatlanul támadhatta a japán szigeteket.

A Csangsa és Hengjang elleni hadművelet volt azonban a japán csapatok utolsó jelentős terjeszkedése. A szövetséges csapatok előretörése miatt egyre több katonát voltak kénytelenek átcsoportosítani a japán szigetek védelmére, ez pedig 1945 áprilisára a kínai fronton is éreztette hatását. 1945 áprilisában a japánok kénytelenek voltak feladni Csangsát és kivonulni Hunan tartomány nagy részéről.

ForrásokSzerkesztés

  • Natkiel, Richard: Atlas of World War II. Brompton Books Corp. 1985.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés