Csengeri Aladár
Csengeri Aladár, Dsida Aladár Ottó (Budapest, 1911. július 30. – Győr, 1986. október 6.) színész. Dsida Jenő költő testvére.
| Csengeri Aladár | |
| Született | Dsida Aladár Ottó 1911. július 30.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1986. október 9. (75 évesen)[1] Győr |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szabó Mária (h. 1944–?) |
| Foglalkozása | színész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Apja Dsida Aladár postaigazgató, anyja csengeri és ujlaki Tóth Margit volt. Felsőkereskedelmi iskolát végzett Kolozsvárott, majd bankhivatalnokként dolgozott. Színészi pályáját 1933-ban a kolozsvári Magyar Színháznál kezdte. Magánúton tanult színészetet. Bukarestben tett színészeti, kabaré, illetve artistavizsgát, majd ezt követően a Kolozsvári Nemzeti Színháznál dolgozott. 1944-től Debrecenben játszott mint táncoskomikus. 1947-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. Az 1948–49-es évadban szerepelt először a győri Kisfaludy Színházban. 1951-től nyugdíjba vonulásáig ismét Győrben játszott. Főként operettekben szerepelt, táncoskomikus, illetve buffószerepeket alakított.
Sírja a győri köztemető XVIII. számú parcellájában található.
Magánélete szerkesztés
Második felesége Szabó Mária volt, akit 1944. október 2-án Egerben vett nőül.[2]
Gyermekei: Erzsébet, Margit, István, Mária.
Főszerepei szerkesztés
- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Bóni és Miska
- Kacsóh Pongrác: János vitéz – A francia király
- Hervé: Nebáncsvirág – Loriot
- Shaffer: Játék a sötétben – Melhett ezredes
- Sarfdou: A szókimondó asszonyság – Napóleon
- Gogol: A revizor – Szvisztunov
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Csengeri Aladár, Dsida, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02712.htm
- ↑ Házasságkötési bejegyzése az egri polgári házassági akv. 187/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)
Források szerkesztés
- Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Győri Városi Könyvtár. 1999. ISBN 9630371278
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
