Cseresnyés Sándor (orvos)

Felsőőri Cseresnyés Sándor (Nyírgyulaj, 1786. szeptember 15. – Veszprém, 1854. szeptember 13.) orvos, költő.

Cseresnyés Sándor
Született	1786. szeptember 15. Nyírgyulaj
Elhunyt	1854. szeptember 13. (67 évesen) Veszprém
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	orvos, költő
Iskolái	Pesti Királyi Tudományegyetem (–1826, orvostudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Szatmárnémetiben kezdte tanulmányait, majd Nagykárolyban és Kolozsváron folytatta. A pesti tudományegyetemen orvostanhallgató volt, itt szerezte diplomáját is 1826-ban. Medikusként 1817-ben a pesti vakok intézetének segédorvosa lett. Évekig dolgozott mint sebész, de szépirodalmi téren is működött. Előbb Makóra került, majd Csanád és Csongrád vármegyék, később 1832-től Veszprém vármegye másod főorvosa, 1848 után pedig első tiszti főorvosa lett. A pesti királyi orvoskar rendes, a budapesti orvosegylet levelező tagja volt. Balassa János volt az, aki a német sebészeket is megelőzve 1847-ben először alkalmazta az éternarkózist. Ugyanezen év elején már Cseresnyés Sándor is használta ezt a módszert Pápán végezett műtétei alkalmával. 1848-ban Pápáról Veszprémbe költözött. Több orvosi műve jelent meg, de publikált egy történelmi és topográfiai munkát a Veszprém vármegyei Somló-hegyről is. Ő írta az első magyar nyelvű fülészeti művet. Sírja a veszprémi Alsóvárosi temetőben található, műemlék jellegű lakóháza a Budapesti út 3. sz. alatt áll.

Munkái

• Radelinak orvostudományt hallgatott nemes ifjú barátjának hamvai felett jún. havában 1816 (költemény, Pest, 1816. jún.)
• Elegidiopaean t. Tóthpápay János úrhoz mint kedves és jó principálisához (elégia, Pest, 1816)
• A párisi sashoz Pesten, nemzeti könyvtárunkba lett beiktatásakor 1816. eszt. Pesten (költemény, Pest, 1816)
• Elegia kedves emlékezetű Hermine cs. kir. herczeg asszonyunk hamvai felett (elégia, 1818) (Magyar és német szöveggel; az utóbbit J. v. U. fordította)
• A pesti és budai meltgs. asszony-egyesület vakokat tárgyazó ispotályában tett két esztendei (1817–18.) nevezetesebb szemorvoslásokról, a szemalkatnak leirásával együtt (Bécs, 1819)
• A nagy Festetics árnyékához. (Bécs, 1819. május 10.)
• Orvosi értekezés a köszvényről. (Buda, 1826, latin címmel is.)
• A hallás előművészeiről, hallásról, ezeknek bajairól s orvoslásáról (Veszprém, 1832)
• Rövid oktatás Lalich József veszettséget és mérges kigyók harapását gyógyító módjáról (Pápa, 1840)
• Az ugodi sós, vasas, gyantáros, ibolyos, hideg forrásokról. (Pápa, 1841)
• A Nagy-Somló hegyről, váráról, Somló-Vásárhelyről, helyzeti, történeti, természeti, gazdasági s költészeti tekintetben. Egy képpel. (Pápa, 1848)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Magyar életrajzi lexikon
• Veszprém megyei életrajzi lexikon
• Hogya György: Veszprémi főorvosok. Veszprém, Veszprém Megyei Kórház Csolnoky Ferenc Emlékbizottsága, 1999.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.