A Czigány család egy eredetileg Zemplén vármegyei nemesi származású család, amely később Vas és Zala vármegyékben is megtelepedett. A név az idők során több alakban is íródott: Cigány, Czigán, Tzigán, stb. A család előneve is változott: az ősi "karicsai" után a zágorhidi/zágorhidai és a mikefai előnevet, illetve ezek kombinációit is használták.

A család története szerkesztés

A karicsai Czigány család a Bodrogközből, a Karcsa-patak tájáról származik az egykor Zygan-nak írt (ma Cigánd) településről. Az egykori bodrogközi Karcsa patak ill. település elnevezése (és a zalai Karicsa település neve is) a török karceya-sólyom szóból származik.[1][2] A karicsai Czigány család ősi címerében is egy sólyom látható, csőrében vörös rózsával.[3] E címerre kértek és kaptak királyi megerősítést 1615-ben Nyitrában és 1619-ben Zemplénben.[4] Nem csak a Karicsa név ótörök eredetű, hanem a Czigány családnév is. A Zygan-Chygan alakban írt családnév ugyanis korábban feltűnik a forrásokban, minthogy a cigány nép megjelent volna Magyarországon. Eredetét a nyelvészek a bodrogközi honfoglalás kori Zygan település nevével hozták kapcsolatba, mely kiejtve „szigan"-nak hangzott, jelentése pedig a török syq – nyom, sajtol igéből magyarázható.[5]

A Bodrogközből vált ki egy családi ág, s Zalába költözött át. Itt 1226-ban a Kerka-menti részen birtokot vásárolt, melyet Karicsának nevezett el. Önmagára pedig megkülönböztető, majd családnévként a hajdani településnek nevet adó őse után Zygan-Chygan-Czigány nevet használta.[6] 1226-tól kb. 330 éven át élt itt a család, s birtokáról a karicsai előnévvel nevezte magát, majd az 1500-as évek közepén a török pusztításai miatt kényszerült áttelepülni Vas megyébe.[7]

1527-ben Zalay János 6 jobbágytelekből álló zágorhidai birtokát ("in possessione Zagorhyda") – ennek hűtlensége miatt – I. Ferdinánd király karicsai Czigán Ferencnek ("Francisco Czigán de Karitha") adományozta[8].

A török pusztítás után a Kerka-menti Karicsa már csak pusztaként élt tovább. 1564-ben a Szentlászlói család birtokadományozás utáni beiktatásán még megjelentek karicsai Czigány Mihály és János, valamint a Kerecsényi család karicsai jobbágyai[9], de 1574-ben Barlahidával együtt teljesen elhagyottként említik ("Karycha et Bollahyda totaliter desertae sunt")[10]. 1799-ben Vályi András munkájában „Szállás Szala Várm. fekszik Novához közel" megjegyzéssel szerepel[11], s hasonlóan hozza Lipszky János Repertóriuma 1808-ban.[12] Ma csupán egy erdő és egy dűlő neve őrzi emlékét.[13]

A Czigány család a későbbiekben már nem használta a karicsai előnevet. Az 1600-as évek közepén a család Vas megyében maradt ága Karicsa helyett, az ennek tőszomszédságában fekvő Zágorhida birtokról zágorhidai Czigánynak nevezte magát. III. Ferdinándtól 1649-ben Czigány Balázs és gyermekei kaptak címeres levelet, (a címer leírása: "kék paizsban zöld földön álló medve mellső lábaiban szőllőfürtöt tart; sisakdísz: buzakéve; takarók: kék-arany, vörös-ezüst")[14], majd 1763-ban a család ugyanezen a néven kért és kapott nemességéről királyi megerősítést.[15]

A Zala megyébe visszatért ág az egykori Karicsával ugyancsak szomszédos Mikefa birtokról vette új előnevét. Erről a bizonyos visszatérésről az első írásos adat 1674-ből való, amikor Barbel Mihály és Pál mikefalvai nemesi kúriájukat, amely "Karicsa felett, Náprádfától keletre, Karácsonfalutól nyugatra fekszik" a Czigány család tagjainak és örököseiknek 50 Ft-ért örök jogon eladta[16]. A közeli Lórántfa, másképpen Lőrinczfalva (ma csak dűlőnévként fordul elő Mikekarácsonyfán) is a család birtokába került: Bőr Borbála, Somogyi Ádám felesége és Lóránt András elhagyott ősi nemesi kúriájukat 1690-ben Czigán Tamásnak, Gergelynek, Györgynek, Istvánnak és örököseiknek 40 Ft-ért örök jogon eladták.[17]

Egy 1715-ben kelt vizsgálati jegyzőkönyvben azt olvassuk, hogy a Mátayak által épített kiskaricsai malom a Czigány-testvérek tulajdonában van.[18] Ez a malom többször is előfordul az összeírásokban és a II. katonai felmérés alapján készült térképen is szerepel[19], bár ezután nem említik. Lehet, hogy ennek a helyén épült a barlahidai Tuboly-malom.[20]

Nem sokkal később a család Lispe puszta községet is megszerezte (ma Lispeszentadorján része). 1718-ban ugyanis a Somogyi és a Lóránt család tagjai a pusztát 40 Ft zálogösszeg és 50 Ft készpénz fejében örök áron eladták a Czigány család tagjainak. Az adásvétel egy későbbi jegyzőkönyvből maradt ránk, amelyben az eladók kijelentik, hogy meggondolták magukat[21], de ennek nem sok hatása lehetett, mert a továbbiakban Lispe földesuraként a Czigány családot említik.[22]

A család jelentősebb tagjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Gombócz Zoltán: Árpádkori török személyneveink. Budapest 1914. 9. p. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai; 16.);
  2. Pais Dezső: Régi személyneveink jelentése. Magyar Nyelv, 1922. 1-3. sz. 31. p.
  3. J. Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch. IV. Band 15. Abt. Der ungarische Adel von Géza von Csergheö. Nürnberg, 1893. 119. p.
  4. Magyarország vármegyéi és városai Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. I. [köt.] Szerk .: Borovszky Samu. Budapest [1910.] 450. p.
  5. Wertner Mór: Cigány és Zigány. = Magyar Nyelvőr, 1917. 5-6. füz. 146-149. p.
  6. Mikefai Czigány Balázs: A Czigány család története, (kézirat)
  7. Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században. Szombathely, 1993.
  8. Királyi könyvek - Liber Regius I. kötet, 143. szám, 1527. január 3.
  9. Zalavári hiteleshelyi levéltár I/1149.
  10. MML Zala Megyei Levéltár Dikális összeírások 4. köt. 141. l.
  11. Vályi András: Magyar országnak leírása II. köt. Buda, 1799. 293. p.
  12. Johannes Lipszky: Repertorium locorum obiectumque ... Hungariae. Budae, 1808. 292. p.;
  13. Zala megye földrajzi nevei. Szerk Papp László, Végh József. Zalaegerszeg, 1964. 319. p. 135/53. sz.; 337. p. 144/12. sz.
  14. Kempelen Béla: Magyar nemes családok, 3. kötet, (zágorhidai) Czigány családról szóló cikk
  15. Királyi könyvek - Czigán Ferencz és Mihály (Vas m.) n. i. Bécs 1763 okt. 12. XLVI. 455. 1. 9. s. 457. 1. 43. s
  16. MNL Vas Megyei Levéltár, Káptalani jegyzőkönyvek XLI. köt. 175 1. 40 sz.
  17. MNL Vas Megyei Levéltár, Vasvári káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyvek, XIV. kötet, 1690/131. sz. bejegyzés, 1690. május 16.
  18. MNL Zala Megyei Levéltár - Inquisitiones. Pasc. X/43.
  19. II. kat. Coll. XXII. Sectio. 58.
  20. Molnár László: Vízimalmok Zalában - Karicsa szócikk alatt
  21. MNL Vas Megyei Levéltár, Vasvári káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyvek, LIII. kötet, 1718/68. sz. bejegyzés
  22. MNL Zala Megyei Levéltár, Urbáriumok, Lispe, 1769.