Debian

közösségileg fejlesztett, szabad operációs rendszer

A Debian elnevezés egy gyűjtőfogalom.

Debian
Debian-OpenLogo.svg
Debian GNU/Linux 9.0 (“Stretch”)
Debian GNU/Linux 9.0 (“Stretch”)
Fejlesztő Debian közösség[1]
Forráskód Nyílt[1]
OS-család Linux[1]
Stabil verzió11.0 Bullseye[2]
Kernel monolitikus
Felhasználói felület GNOME, KDE, LXDE, Xfce[3]
Licenc GPL
Státusz Aktuális
Weboldal debian.org

A többség azonban a népszerű Linux-disztribúciót érti rajta, aminek a helyes megnevezése Debian GNU/Linux, ezzel is jelezve, hogy az adott rendszer a Linux kernelt és nyílt forráskódú, szabad felhasználású (GNU licenc alatt publikált) szoftverek együttesét használja.

Legfőbb jellemzői:

A felhasználókkal való kapcsolatot a Debian társadalmi szerződés írja le.[5]

A név eredeteSzerkesztés

A Debian elnevezés Ian Murdock (a projekt alapítója) és Deborah (Ian kedvese) nevének összevonásából állt össze.[1]

Debian GNU/LinuxSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

Ian Murdock indította útnak a világ (talán) legnagyobb nem kereskedelmi Linux terjesztését, a Debiant.[1]

Az indulás Ian levelével[6] kezdődött, amelyet 1993. augusztus 16-án postázott a comp.os.linux.development hírcsoportba.

Akkoriban még csak néhány tízezer rajongó használt Linuxot, nagy részük valamilyen saját összeállítású („homebrew”) rendszert, vagy Peter MacDonald nevével fémjelzett SLS-t (Softlanding Linux System) használt.

Ian 1993 januárjától használt Linuxot. Egy idő után azonban elégedetlen lett. Mint a legtöbb Linux felhasználó, ő sem a Linuxszal kapcsolatban volt elégedetlen, hanem a körülötte formálódó közösséggel.

Akkoriban a Linux fejlesztések teljesen logikátlanok voltak. Az emberek különösebb tervek nélkül, a világ minden pontján elszórva, különböző nyelveket beszélve, fizetés nélkül hogyan akarhattak volna komplett operációs rendszert fejleszteni?

Ezt felismerve Ian 1993 közepén megfogalmazta célját: egy szépen csomagolt Linux terjesztést kell létrehozni.

Abban az időben néhány más terjesztés is létezett. Ilyenek voltak az MCC Interim a Manchester Computing Centre-től, vagy a TAMU a Texas A&M Egyetemtől, de ezek a fejlesztések szép csendben eltűntek. 1993 elején kétségtelenül az SLS volt a király.

Minek köszönhette az SLS a népszerűségét?

Annak, hogy a legtöbb disztribúció akkoriban nem tartalmazott mást, mint a Linux kernelt, az alaprendszert és a fejlesztéshez használt alapvető programokat (toolchain). Az SLS volt az első olyan disztribúció, amely Linuxot szállított a szélesebb közönségnek, és nem csak a fejlesztőknek. A SLS tartalmazott ablakozó rendszert, dokumentum formázó programokat, játékokat és más olyan programokat amelyet a szélesebb felhasználói réteg igényelt.

Ennek ellenére az SLS számos dologban hiányt szenvedett, és ezt ismerte fel Ian Murdock. Összeszedte az SLS hiányosságait, kijavította azokat, különböző patcheket készített az SLS-hez, amelyek később a Debian alapját képezték. Ekkortájt született a cikk elején említett levél.

Aztán néhány „majdnem kész” levél után Ian rájött, hogy ezt egyedül nem tudja csinálni. Úgy gondolta, hogy itt az ideje annak, hogy elővegye a korai elképzeléseit, és implementálja a nyílt fejlesztési modellt a munkájában.

1993. augusztus 27-én megszületett az a levél, amelynek a subject-jében már a Debian szó szerepelt, és amely már egy hivatalos státuszjelentés volt a projekt állásáról.

From: Ian A Murdock (imurdock@shell.portal.com)
Date: August 27, 1993 8:22:14 PST
Newsgroups: comp.os.linux.development
Subject: Debian: a brief status report

Ian Murdock azóta megpróbálkozott saját cégén keresztül egy Debian-ra alapozott üzleti disztibúció értékesítésével, amely sikertelen próbálkozásnak bizonyult. Azóta a Sun Microsystems alkalmazásában a Project Indiana nevű projekten dolgozik, amelynek érdekessége, hogy openSolaris alapra helyezett, a modern Linux disztribúciók vetélytársának szánt operációs rendszert fejleszt.

Debian kiadásokSzerkesztés

A Debian mindig legalább három verziót tart fenn: „stable”-t (stabilt), „testing”-et (teszt verziót) és „unstable”-t (instabilt).

A „stable” az aktuális ajánlott verzió, legtöbbször csak biztonsági frissítések jelennek meg hozzá. Mivel az új Debian verziók megjelenése jelenleg hosszas ellenőrzési procedúrát igényel, ezért a stabil változat gyakran régebbi programokat tartalmaz.

A „testing” a váróterem a következő „stable” előtt, először ide kerülnek azok a csomagok az „unstable”-ből, melyeknél egy adott idő alatt nem került elő hiba; végül ebből fejlődik majd ki a következő stabil kiadás.

A „unstable” változat a legfrissebb programokat tartalmazza, azonban mivel ezeket még a közösség nem tesztelte alaposan, semmi garancia nincs arra, hogy a csomagok működnek egyáltalán, nemhogy helyesen. Csak bátraknak és tapasztaltaknak ajánlott, hiszen előfordulhat, hogy egy hibás csomag után a rendszerben kézzel kell javításokat végezni ahhoz, hogy működőképes maradjon. Az ilyen szoftvert, vagy szoftvercsomagot szokás a "bleeding-edge" jelzővel illetni.

Név szerinti kiadásokSzerkesztés

  Régi, nem támogatott kiadás
  Régi, de még támogatott kiadás
  Aktuális kiadás
  Jövőbeni kiadás

A kódnevek a Pixar nagy sikerű animációs filmjéből, a Toy Story-ból valók.

Verzió
(Kódnév)
Dátum Megjegyzés Leírás
0.90 1993. augusztus-december (nem volt kódneve)
0.91 1994. január (nem volt kódneve)
0.93R5 1995. március (nem volt kódneve)
0.93R6 1995. november (nem volt kódneve)
1.0 nem adták ki (nem volt kódneve) Az InfoMagic CD forgalmazó egy félreértés miatt a fejlesztői verziót adta ki CD-n, és nevezte el 1.0-s kiadásnak.
A Debian fejlesztői és az InfoMagic az eset után közös nyilatkozatban ismerték el a hibát, és visszavonták ezt a változatot.[7]
1.1 (Buzz) 1996. június 17. Buzz Lightyear volt a (z)űrhajós,[8]
1.2 (Rex) 1996. december 12. Rex volt a tyrannosaurus,[8]
1.3 (Bo) 1997. június 5. Bo Peep volt a pásztorlány,[8]
2.0 (Hamm) 1998. július 24. Hamm volt a malac[8]
2.1 (Slink) 1999. március 9. Slinky Dog volt a játékkutya,[8]
2.2 (Potato) 2000. augusztus 15. Mr. Potato (Krumplifej Uraság),[8]
3.0 (Woody) 2002. július 19.[9] Woody volt a cowboy,[8]
3.1 (Sarge) 2005. június 6.[10] Sarge a műanyagkatona (eredetileg: Army Men).[8]
4.0 (Etch) 2007. április 8.[11] Etch a mágneses rajztábla.[8]
5.0 (Lenny) 2009. február 14.[12] Lenny a kis, lábakon járó távcső[8]
6.0 (Squeezy) 2011. február 6.[13] Squeeze a zöld, háromszemű gumiűrlény a Toy Story 2.-ből[8]
7.0 (Wheezy) 2013. május 4.[3] Wheezy egy piros csokornyakkendőt viselő gumipingvin a Toy Story 3.-ból[8]
8.0 (Jessie) 2015. április 25.[3] Bazzoka Jane, a tehenészlány a Toy Story 2.-ből[8]
9.0 (Stretch) 2017. június 17. Stretch egy lila polip a Toy Story 3.-ból[8]
10.0 (Buster) 2019. július 6. Buster egy barna kutya a Toy Story – Játékháború 2. – ból
11.0 (Bullseye) 2021. augusztus 14. Bullseye egy szamár a Toy Story 2-ből
12.0 (Bookworm) ? Bookworm
13.0 (Trixie) ? Trixie
instabil (Sid) Rolling release Így hívták a szomszéd rossz gyereket, aki kínozta a játékait.[8] A név egyúttal egy szójáték, a Still in Development – Fejlesztés alatt rövidítése.

A Debianra épülő disztribúciókSzerkesztés

És számos, azóta eltűnt terjesztés, mint például a Storm Linux.

Debian GNU/HurdSzerkesztés

Folyamatban van a Debian fejlesztése más kernelekre is, elsősorban a Hurdra. A Hurd szerverprogramok gyűjteménye, amelyek egy mikrokernel (mint például a Mach) felett futnak, és különböző funkciókat implementálnak. A Hurd szabad szoftver, és a GNU projekt eredménye. Innen ered a Debian GNU/Hurd elnevezés.[1]

Debian GNU/kFreeBSDSzerkesztés

Az első nem Linux-alapú – FreeBSD kernelre épülő – port a Debian 6.0 "Squeeze" verzióban debütált technológiai újdonságként.[14]

Nem támogatott Debian változatokSzerkesztés

  • Debian GNU/Darwin: Egy csoport tervezte a kiadását is, mely a Mac OS X Darwin nevű kernelére épült volna, de a projekt tagjai jelenleg leállították/szüneteltetik tevékenységüket. Mivel a Darwin kernel BSD licenc alatt érhető el, a Debian Projekt nem támogatja.
  • Nexenta: Egy, az Ubuntu -ra (így közvetetten a Debianra) épülő komplett operációs rendszer, amely az openSolaris kernelt, GNU eszközkészletet, X11-et, asztali programokat szállít.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g Debian -- Ismertető a Debianról, 2013. május 4. [2014. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  2. Archivált másolat. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 20.)
  3. a b c Debian -- News -- Debian 7.0 "Wheezy" released (angol nyelven), 2013. május 4. [2013. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  4. Debian -- News -- Debian 6.0 "Squeeze" to be released with completely free Linux Kernel (angol nyelven), 2010. december 15. [2013. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 10.).
  5. A Debian társadalmi szerződése, 2013. január 7. [1999. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 10.)
  6. LinuxPlanet Archiválva 2005. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Ian Murdock levele
  7. ubuntu.hu - A Linux Világa, 3. rész. [2008. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 3.)
  8. a b c d e f g h i j k l m n o The Debian GNU/Linux FAQ - The Debian FTP archives (angol nyelven), 2013. június 2. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  9. Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 3.0 (angol nyelven), 2002. július 19. [2013. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  10. Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 3.1 (angol nyelven), 2005. június 6. [2013. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  11. Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 4.0 (angol nyelven), 2007. április 8. [2013. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  12. Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 5.0 (angol nyelven), 2009. február 14. [2013. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  13. Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 6.0 "Squeeze" (angol nyelven), 2011. február 6. [2011. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  14. Debian -- Ports (angol nyelven), 2013. május 28. [2013. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)

További információkSzerkesztés

A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
Debian témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Debian témájú médiaállományokat.